Magyarország nem támogatta 20 milliárd eurós új katonai segélycsomag kiutalását Ukrajnának – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán március 17-én, miután részt vett az Európai Unió külügyi vezetőinek megbeszélésén Brüsszelben.
A külügyminiszterek tanácsának mai ülésén egy minimum 20 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomag készül Ukrajna számára, Magyarország azonban nemet mondott ennek az elfogadására
– közölte a külügyminiszter.
Szijjártó elmondta, hogy a kormány nem engedi, hogy Brüsszel Magyarországot és az EU-t még jobban belerángassa a háborúba, nem engedik, hogy magyar adófizetők pénzéből fegyverszállítást finanszírozzanak Ukrajnába.
„Trump elnöknek köszönhetően soha olyan közel nem volt még a béke reménye az elmúlt három évben, mint most, ezért elfogadhatatlan a béketárgyalások ellehetetlenítésére irányuló brüsszeli szándék” – jelentette ki a politikus.
A külügyminiszter szerint Brüsszel most már teljes mértékben elszigetelődik a világpolitikában azáltal, hogy a „liberális európai háborúpárti politikusok folyamatosan akadályozni próbálják a béketárgyalások sikerét”. A magyar kormány azonban három éve ugyanazt az álláspontot képviseli: a háborút le kell zárni a béketárgyalásokon, enélkül ugyanis az európai gazdaságok nem fognak tudni talpra állni.
Ukrajna további támogatása a kárpátaljai magyar kisebbség elnyomása miatt is elfogadhatatlan.
Brüsszel simán oda akarja dobni áldozatnak a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget és a jogait csupán azért, hogy Ukrajnát villámgyorsan, mindenféle normális feltétel nélkül felvegyék az Európai Unióba
– közölte Szijjártó. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy ukrán hivatali partnere, aki távolról csatlakozott be a tárgyalás egy részébe, mesterséges problémának minősítette a kárpátaljai magyar nemzeti közösség ügyét.
„És botrányos az is, hogy az európai uniós tagországok egy része felsorakozott az ukrán külügyminiszter álláspontja mögé, s egyes külügyminiszterek már odáig mentek, hogy megkérdőjelezték, hogy nekünk, magyaroknak, a magyar kormánynak van-e jogunk egyáltalán megítélni a magyar közösség helyzetét Kárpátalján” – mondta.
„Tehát a helyzet az, hogy Brüsszel simán oda akarja dobni áldozatnak a kárpátaljai magyar közösséget és a jogaikat, csak azért, hogy Ukrajnát villámgyorsan, mindenfajta normálisan elvárható feltétel nélkül felvegyék az Európai Unióba. Mi ezt a lehető leghatározottabban elutasítjuk” – szögezte le.
Azt sem fogadjuk el, hogy elvitassák Magyarország jogát abban a tekintetben, hogy kiálljunk a magyar nemzeti közösségek mellett, és nem fogadjuk el, hogy bárki is elvitassa a jogunkat abban a tekintetben, hogy mi megítéljük, milyen jogi helyzetben van az adott nemzeti közösségünk
– folytatta. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy német és osztrák kollégája együtt próbálták kioktatni arról, hogy Kijev milyen jól is teljesített e téren az utóbbi időben, és az országban tiszteletben tartják a magyar kisebbség jogait.
„Ezzel szemben az igazság és a valóság az, hogy Ukrajnában tíz éve zajlik a kárpátaljai magyar közösség jogainak szisztematikus megsértése – jegyezte meg. – És amíg Magyarországon nemzeti kormány van, természetesen kiállunk a lehető leghatározottabban a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett” – fűzte hozzá.
Már a románok sem tűrik tovább Ukrajna viselkedését: balhéra készülnek, és pontosan azért, amiért Magyarországnak is elege van
Kijev megint lebukott. Az ukrajnai és romániai tanárok szerint az ukrán kormány továbbra is a kisebbségek tönkretételén dolgozik, a bukaresti külügyminisztérium ezért magyarázatot követel Kijevtől.
„Több mint tíz éve kapunk szép szavakat, megható nyilatkozatokat Ukrajnából, de aztán azokat semmi érdemi lépés nem követte” – emlékeztetett. A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy szó sem lehet semmifajta előrelépésről az ukrán csatlakozási tárgyalásokon mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogait hiánytalanul vissza nem állítják.
Azt pedig, hogy Ukrajna tagja lehet-e az Európai Uniónak, majd a magyar emberek eldöntik azon a véleménynyilvánító szavazáson, amelyre hamarosan sor kerül Magyarországon
– jelentette ki.
„Az Európai Unióban és persze a NATO-ban is a tagok egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy valakit felvegyenek. És jó lenne, ha világosan értené mindenki, hogy nem Magyarország akar csatlakozni olyan integrációkhoz, amelyeknek Ukrajna már tagja, hanem ez fordítva van” – mutatott rá.
Újabb 1400 milliárdot tömött Ukrajnába Brüsszel
Tovább ontja a pénzt az Európai Unió ukrán kerete, a program során most 3,5 milliárd euró támogatás és hitel kifizetéséről döntött az Európai Tanács.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.