Szijjártó: nem támogatjuk milliárdokkal az ukrajnai vérontást – Magyarország nemet mond a fegyvercsomagra
Magyarország nem támogatta 20 milliárd eurós új katonai segélycsomag kiutalását Ukrajnának – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán március 17-én, miután részt vett az Európai Unió külügyi vezetőinek megbeszélésén Brüsszelben.
A külügyminiszterek tanácsának mai ülésén egy minimum 20 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomag készül Ukrajna számára, Magyarország azonban nemet mondott ennek az elfogadására
– közölte a külügyminiszter.
Szijjártó elmondta, hogy a kormány nem engedi, hogy Brüsszel Magyarországot és az EU-t még jobban belerángassa a háborúba, nem engedik, hogy magyar adófizetők pénzéből fegyverszállítást finanszírozzanak Ukrajnába.
Szijjártó: a béketárgyalásokat támogatjuk
„Trump elnöknek köszönhetően soha olyan közel nem volt még a béke reménye az elmúlt három évben, mint most, ezért elfogadhatatlan a béketárgyalások ellehetetlenítésére irányuló brüsszeli szándék” – jelentette ki a politikus.
A külügyminiszter szerint Brüsszel most már teljes mértékben elszigetelődik a világpolitikában azáltal, hogy a „liberális európai háborúpárti politikusok folyamatosan akadályozni próbálják a béketárgyalások sikerét”. A magyar kormány azonban három éve ugyanazt az álláspontot képviseli: a háborút le kell zárni a béketárgyalásokon, enélkül ugyanis az európai gazdaságok nem fognak tudni talpra állni.
Ukrajna további támogatása a kárpátaljai magyar kisebbség elnyomása miatt is elfogadhatatlan.
Brüsszel simán oda akarja dobni áldozatnak a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget és a jogait csupán azért, hogy Ukrajnát villámgyorsan, mindenféle normális feltétel nélkül felvegyék az Európai Unióba
– közölte Szijjártó. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy ukrán hivatali partnere, aki távolról csatlakozott be a tárgyalás egy részébe, mesterséges problémának minősítette a kárpátaljai magyar nemzeti közösség ügyét.
„És botrányos az is, hogy az európai uniós tagországok egy része felsorakozott az ukrán külügyminiszter álláspontja mögé, s egyes külügyminiszterek már odáig mentek, hogy megkérdőjelezték, hogy nekünk, magyaroknak, a magyar kormánynak van-e jogunk egyáltalán megítélni a magyar közösség helyzetét Kárpátalján” – mondta.
„Tehát a helyzet az, hogy Brüsszel simán oda akarja dobni áldozatnak a kárpátaljai magyar közösséget és a jogaikat, csak azért, hogy Ukrajnát villámgyorsan, mindenfajta normálisan elvárható feltétel nélkül felvegyék az Európai Unióba. Mi ezt a lehető leghatározottabban elutasítjuk” – szögezte le.
Azt sem fogadjuk el, hogy elvitassák Magyarország jogát abban a tekintetben, hogy kiálljunk a magyar nemzeti közösségek mellett, és nem fogadjuk el, hogy bárki is elvitassa a jogunkat abban a tekintetben, hogy mi megítéljük, milyen jogi helyzetben van az adott nemzeti közösségünk
– folytatta. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy német és osztrák kollégája együtt próbálták kioktatni arról, hogy Kijev milyen jól is teljesített e téren az utóbbi időben, és az országban tiszteletben tartják a magyar kisebbség jogait.
„Ezzel szemben az igazság és a valóság az, hogy Ukrajnában tíz éve zajlik a kárpátaljai magyar közösség jogainak szisztematikus megsértése – jegyezte meg. – És amíg Magyarországon nemzeti kormány van, természetesen kiállunk a lehető leghatározottabban a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett” – fűzte hozzá.
Már a románok sem tűrik tovább Ukrajna viselkedését: balhéra készülnek, és pontosan azért, amiért Magyarországnak is elege van
Kijev megint lebukott. Az ukrajnai és romániai tanárok szerint az ukrán kormány továbbra is a kisebbségek tönkretételén dolgozik, a bukaresti külügyminisztérium ezért magyarázatot követel Kijevtől.
„Több mint tíz éve kapunk szép szavakat, megható nyilatkozatokat Ukrajnából, de aztán azokat semmi érdemi lépés nem követte” – emlékeztetett. A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy szó sem lehet semmifajta előrelépésről az ukrán csatlakozási tárgyalásokon mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogait hiánytalanul vissza nem állítják.
Azt pedig, hogy Ukrajna tagja lehet-e az Európai Uniónak, majd a magyar emberek eldöntik azon a véleménynyilvánító szavazáson, amelyre hamarosan sor kerül Magyarországon
– jelentette ki.
„Az Európai Unióban és persze a NATO-ban is a tagok egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy valakit felvegyenek. És jó lenne, ha világosan értené mindenki, hogy nem Magyarország akar csatlakozni olyan integrációkhoz, amelyeknek Ukrajna már tagja, hanem ez fordítva van” – mutatott rá.
Újabb 1400 milliárdot tömött Ukrajnába Brüsszel
Tovább ontja a pénzt az Európai Unió ukrán kerete, a program során most 3,5 milliárd euró támogatás és hitel kifizetéséről döntött az Európai Tanács.
