Elemző: az ukrán EU-csatlakozás csak a B terv – az elbukott háborút valahogy ki kell fizetni

Az európai liberális elit a végsőkig elkötelezte magát Ukrajna háborús győzelme mellett, gyakorlatilag mindent erre tettek fel. Habár már mindenki láthatja, hogy ez a terv kudarcot vallott, olyan könnyedén mégsem farolhatnak ki ebből az álláspontból. Így most megpróbálják valamiféle vigaszdíjjal kárpótolni Ukrajnát – erről a Magyar Nemzetnek beszélt Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője annak kapcsán, hogy Brüsszel rekordsebességgel akarja felvenni Ukrajnát az Európai Unióba.

Mint ismert, Ukrajna további katonai támogatását sürgette az Európai Parlament előtt mondott beszédében az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen ugyanakkor arról is beszélt, szeretné, ha Ukrajna még 2030 előtt az Európai Unió tagjává válna. Az EB-elnök láthatóan pánikol, és semmilyen ellentmondást nem lát a fegyverszállítások, és általuk a háború elhúzása, valamint aközött a vágya között, hogy Ukrajna mielőbb az EU tagja legyen. 

Ukrajna csak vigaszdíjra számíthat

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy miért ilyen sürgős Ukrajna integrációja, amikor nyilvánvalóan nem teljesítette – sőt messze áll attól – a csatlakozás feltételeit.

„Az európai liberális elit a végsőkig elkötelezte magát Ukrajna háborús győzelme mellett, gyakorlatilag mindent erre tettek fel – jelentette ki Dornfeld László. – Habár már mindenki láthatja, hogy ez a terv kudarcot vallott, olyan könnyedén mégsem farolhatnak ki ebből az álláspontból, hiszen sok éven át zúdult a nyugati társadalmakra a saját háborús propagandájuk. Az általuk teremtett háborúpárti közeg pedig azonnal ellenük fordulna, ha most bevallanák a valóságot” – mondta el a brüsszeli bürokraták kapkodása kapcsán.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Von der Leyen ezért valószínűleg sosem fogja nyilvánosan beismerni azt, hogy rossz döntéseket hoztak az elmúlt években, hiszen ennek egyik fő felelőse éppen ő.

– emelte ki a szakértő.  

Dornfeld László emlékeztetett, a legújabb fegyverszüneti javaslatban semmiféle biztonsági garancia nem szerepel Ukrajna számára, így európai csapatok küldése sem. Mint mondta, „az EU-integráció felpörgetésével még talán el tudják azt hitetni, hogy Zelenszkij végül is jól tette, hogy 2022 tavaszán a béke helyett a háború folytatása mellett döntött. Jelenleg úgy láthatják Brüsszelben, hogy ez lehet az egyetlen módja annak, hogy saját politikai hibáik beismerése nélkül záruljon le ez a háború.”

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője arról is beszélt, hogy igen változó az, hogy bizonyos országok kapcsán meddig tart a csatlakozási folyamat. Ebben a tárgyalás megkezdése is csak egy lépcsőfok, utána is hosszú évek telnek még el a teljes jogú tagság megszerzéséig. Hazánk 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmet, 1998-ban kezdődtek meg a tárgyalások és végül 2004-ben lettünk az EU tagjai. Szerbiával 9, Montenegróval 12 éve folynak a csatlakozási tárgyalások, és ezek az országok jóval inkább készen álltak erre a folyamatra, mint a három éve hadban álló Ukrajna.

„Brüsszel most azt akarja elhitetni, hogy a háború nemhogy rontotta a szabadságjogok érvényesülését és a demokrácia helyzetét, hanem éppen ellenkezőleg. Ukrajna alig kettő év alatt eljutott a kérelem benyújtásától a tagjelöltségig, amikor az előbb említett két országnál ez 4,5-5 évet vett igénybe.

– jegyezte meg Dornfeld László, aki beszélt arról is, milyen veszélyei lehetnek az elkapkodott integrációs tárgyalásoknak.

Mint mondta, számos olyan kérdés van, amelyet alaposan meg kell gondolni a jelenlegi tagoknak is, azokon túlmenően, hogy egy ország mennyire áll készen a csatlakozásra, jogi és gazdasági értelemben. „Ilyen például a közbiztonság állapota (a sok fegyver és a magas korrupció együttes jelenléte nem túl biztató ezen a téren), a magas járványügyi kockázat, a sokkal gyengébb minőségű, GMO-termékeket előállító mezőgazdaság” – sorolta a szakértő az Ukrajnával kapcsolatos valós aggályokat.

Hozzátette, a mostani közösség részéről emellett felmerülhetnek szervezeti kérdések, például, hogy miként alakulnak a szavazati súlyok, akár egy blokkoló kisebbség esetén is, EP-képviselői helyek stb.

„Ami persze egy nagy kérdés, az az, hogy mennyi lakossága is van az országnak, az említettek jó részét ugyanis ehhez mérten kalkulálják. Ezt az adatot még Kijevben sem tudják, utoljára 2001-ben volt népszámlálás az országban, az akkori negyvenmilliós adat becslések szerint akár 15 millióval is kevesebb lehet” – hívta fel rá a figyelmet Dornfeld László, és kiemelte, „ha a háborút holnap lezárják, a 2030-as céldátum akkor is elképesztően közel van, az említett kérdések nagy része aligha rendeződik ilyen rövid idő alatt”.