BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy NATO- és EU-tagország katonákat küld Ukrajnába

Dánia katonákat küld Ukrajnába, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatot a modern hadviselésről, különösen a drónok alkalmazásáról. A fegyvertelen katonák nyugat-ukrajnai kiképzőközpontokban tanulnak majd az ukrán hadseregtől. A lépés diplomáciai feszültséget keltett Moszkvában, amely figyelmeztetett: minden katonai létesítmény legitim célpontnak számít.

Több dán katonai egység indulhat hamarosan Ukrajnába – nem harcolni, hanem tanulni. A dán hadsereg vezérkari főnöke, Peter Boysen altábornagy a helyi TV 2-nek elmondta, hogy a kiképzések célja az ukrán hadsereg hároméves frontvonali tapasztalatainak megismerése, különös tekintettel a dróntechnológiák és a harcmodor alkalmazására. A katonák fegyvertelenül utaznak, és elsősorban nyugat-ukrajnai képzési központokban vesznek részt tanfolyamokon, például Lviv városában.

Egy NATO és EU-tagország katonákat küld Ukrajnába
Egy NATO- és EU-tagország katonákat küld Ukrajnába / Fotó: AFP

„A gyorsaság egyfajta gondolkodásmód” – fogalmazott Boysen, aki az elmúlt hónapokban kétszer is járt Ukrajnában. Az ott szerzett tapasztalatok megerősítették benne, hogy 

a dán haderőnek nagy haszna lehet az ukrán harcászati ismeretek elsajátításából, főként a drónok alkalmazása terén, 

melyek az ukrán források szerint az orosz erők elleni találatok több mint 70 százalékáért felelősek. A kiképzések egyelőre nem kaptak végleges jóváhagyást, de a tervek szerint már a nyáron elindulhatnak, egy-két hetes időtartamban. Nemcsak harcoló alakulatok, hanem kiképzők is részt vesznek majd bennük.

Moszkva természetesen tiltakozik

Bár a dán katonák nem vesznek részt harci műveletekben, jelenlétük így is diplomáciai vihart kavart. Az orosz koppenhágai nagykövetség élesen bírálta a dán terveket. Vladimir Barbin nagykövet szerint a döntés „egyre mélyebbre rántja Dániát a konfliktusba, és tovább eszkalálja azt”. A nagykövetség figyelmeztetett arra is, hogy az orosz hadsereg minden katonai objektumot legitim célpontnak tekint – akár mélyen ukrán területen is –, beleértve a kiképzőközpontokat is.

Boysen szerint természetes, ha valaki tart az ukrajnai kiküldetéstől, de úgy véli, 

a dán katonák többsége érdeklődéssel fogadja a lehetőséget. 

Hozzátette: végső soron parancs is lehet a részvétel, de a cél, hogy önkéntes alapon működjön. A tábornok hangsúlyozta: a kiképzés helyszínei távol lesznek a frontvonaltól, és az ukránok rendelkeznek jól működő riasztórendszerekkel, illetve bombabiztos óvóhelyekkel – saját tapasztalatai szerint ezek Kijevben is megfelelő védelmet nyújtanak.

A dán haderő már most megkezdte az ukrán tapasztalatokra épülő átalakítást: a Varde laktanyában több száz új drón beérkezésére készülnek, máshol futóárkokat fednek le a légi támadások ellen, és tankok köré építenek földsáncokat a dróntámadások kivédésére. Boysen szerint Ukrajna három év alatt a nyugati segítség kedvezményezettjéből olyan partnerré vált, mely tudással és gyakorlattal gazdagíthatja a NATO-országokat is. 

Ennek részeként a dán védelmi erők különböző ágaiból – a hadseregtől a haditengerészeten és légierőn át a katonai egészségügyig – több vezetőt is Ukrajnába küldenek. Ez a fejlemény új korszakot jelez a nyugati hadseregek és Ukrajna együttműködésében, mely bár nem harci részvétel, mégis jelentős politikai és stratégiai lépés a jelenlegi háborús környezetben.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.