Rendkívüli ülés: Ukrajna miatt ül össze a Védelmi Tanács – kémvádak, kiszivárgott hangfelvétel és diplomáciai botrány borzolja a kedélyeket

Ma rendkívüli ülést tart a Védelmi Tanács – értesült a Magyar Nemzet. A döntéshozó testület összehívása nyilvánvaló jele annak, hogy Ukrajna és Magyarország között tovább fokozódott a diplomáciai és biztonságpolitikai feszültség. A háttérben titkosszolgálati vádak, egy kiszivárgott miniszteri hangfelvétel és egy korábbi vezérkari főnök kettős játéka állhat.

A 2022-ben létrehozott Védelmi Tanács a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, határrendészettel, honvédelemmel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos stratégiai ügyekben dönt. A testület elnöke a miniszterelnök, tagjai többek között a belügy-, a honvédelmi és a külügyminiszter, valamint a nemzetbiztonsági főtanácsadó.

Kettős beszéd és kiszivárgott felvétel: megbillent a katonai vezetés?

Mint ismeretes, tavaly tavasszal váratlanul távozott posztjáról Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar korábbi főnöke. Akkor a hivatalos indoklás elmaradt, azonban az utóbbi hetekben egyre több információ szivárgott ki:

• bár a korábbi vezérkari főnök nyilvánosan a kormány háborúellenes álláspontját képviselte;
• a NATO fórumain Ukrajna-barát retorikát használt – többek között a „Slava Ukraini” (Dicsőség Ukrajnának) köszöntéssel zárta felszólalásait.

Tovább élezte a helyzetet acMagyar Péter által közzétett hangfelvétel, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a jelenlegi béketevékenységek feladásáról és egy ütőképes hadsereg felépítéséről beszél. Az ellenzéki szereplő az „Orbán-kormány őszödi beszédének” nevezte a hanganyagot, amely komoly belpolitikai hullámokat indított el.

Kémbotrány: miről dönt a Védelmi Tanács?

A kiszivárgott felvétel napján robbant az ukrán titkosszolgálat bombája is: az SZBU bejelentette, hogy elfogtak két Magyarországnak dolgozó kémet Kárpátalján. A gyanú szerint a magyar hírszerzés ukrán csapatmozgásokat próbált feltérképezni. Erre válaszul másnap Magyarország kiutasított két diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet.

A történtek nem csupán a két ország közötti kapcsolatok újabb mélypontját jelentik, de felerősítik a nemzetbiztonsági kérdéseket is. Szakértők szerint az ukrán vádak időzítése szorosan összefügghet Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseivel, valamint Magyarország külpolitikai álláspontjával.

Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott: 

A Védelmi Tanács rendkívüli ülésének időpontja nem véletlen. A magyar kormány szempontjából most egyszerre van jelen egy belpolitikai válság és egy külpolitikai konfliktus – a két ügy összefonódása pedig komoly következményekkel járhat a nemzetbiztonság szempontjából.

A Századvég és a Nézőpont Intézet szakértői szerint az ukrán vádak nemcsak a nemzetközi jogot sértik, hanem egyértelmű támadást jelentenek Magyarország szuverenitása és euroatlanti szövetségi szerepe ellen. Lomnici Zoltán szerint hazánk biztonságpolitikai alapelvei 1998 óta változatlanok: cél a függetlenség, a területi épség és a magyar állampolgárok biztonságának megőrzése.

A következő napok meghatározók lehetnek: nem kizárt, hogy további diplomáciai válaszlépések, akár szövetségi szinten is napirendre kerülnek.