Csak látszat a békepártiság: Magyar Péter emberei háborús beavatkozásról beszélnek

Ukrajnai frontra küldött magyar katonákról beszélt a Tisza Párt honvédelmi szakembere – egy kijelentés, amely sokkal többet elárul Magyar Péter pártjának valódi álláspontjáról, mint bármelyik kampányszlogen. Ruszin-Szendi Romulusz, a párt honvédelmi felelőse, korábbi vezérkari főnök, tavaly decemberben egy videóműsorban arról beszélt: amennyiben Ukrajna az Európai Unió vagy a NATO tagja lenne, a szövetséges országok – köztük Magyarország – katonákat küldhetnének a frontra – írta a Magyar Nemzet.

A kijelentés nem elszigetelt eset: az utóbbi hónapokban a Tisza Párt és annak európai pártcsaládja, az Európai Néppárt következetesen Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását és katonai támogatását szorgalmazza. 

Ruszin-Szendi a felvetett kérdésre – miszerint reális lehet-e NATO- vagy EU-katonai jelenlét Ukrajnában – így felelt: „Ez abban az esetben képzelhető el, hogy ha Ukrajna vagy NATO-, vagy EU-tag lenne. Akkor jogos lenne, hogy oda bemennek a mi erőink…”

Szavai arra utalnak, hogy a Tisza Párt, ha az uniós csatlakozás megvalósul, nem zárná ki a magyar katonák részvételét a konfliktusban.

Ez különösen azért aggasztó, mert a Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, amely egyre határozottabban áll ki Ukrajna mellett. Legutóbbi kongresszusukon egy olyan határozatot fogadtak el, amely politikai, pénzügyi és katonai segítséget sürget Kijev számára, és az ország EU-csatlakozását is célként tűzte ki. A dokumentumban szó szerint szerepel: „A legfontosabb feladat Ukrajna megerősítése… katonailag… az EU- és NATO-tagság felé vezető úton.”

Magyar katonákat küldenének az ukrán frontra?

A Tisza Párt EP-képviselői tavaly szeptemberben megszavazták azt az európai parlamenti határozatot, amely még több fegyver küldését javasolta Ukrajnának. Októberben pedig ukrán zászlós pólókban tapsolták meg Volodimir Zelenszkijt az Európai Parlamentben. Ezek a gesztusok nemcsak szimbolikusak: egyre egyértelműbben rajzolják ki a párt valódi geopolitikai orientációját.

A háttérben zajló egyeztetések alapján az is kiderült: az Európai Néppárt csak akkor fogadta be a Tiszát, ha vállalja a háborúpárti irányvonalat, vagyis a határozott kiállást Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása mellett. A néppárt vezetője, Manfred Weber ezt már tavaly áprilisban világossá tette.

A párt elnöke, Magyar Péter itthon óvatos kommunikációval próbálja elkerülni az Ukrajna-témát. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a magyar társadalom többsége jelenleg nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását – különösen nem katonai támogatását. A Tisza ezért kettős játékot játszik: 

A párt márciusi Nemzet hangja kampányában is megjelent Ukrajna csatlakozása, ahol a válaszadók 58 százaléka igennel felelt. Ez azonban korántsem jelent társadalmi konszenzust – a kérdés megosztó, és a háborús beavatkozás lehetősége a legtöbb magyar számára vörös vonal.

Magyar Péter neve idén márciusban egy olyan EP-határozattervezet szerzői között is feltűnt, amely „még több fegyvert és lőszert” küldene Ukrajnába, és amely szerint „Európa jövője az ukrán hadszíntéren dől el”. Bár később tagadta, hogy aláírta volna a dokumentumot, és a Fideszt vádolta manipulációval, a Tisza EP-képviselői a határozatot megszavazták.

Ahogy közeledik az uniós választás, a választók joggal várják el, hogy a Tisza Párt tisztázza álláspontját:

• Hajlandók-e magyar katonákat küldeni Ukrajnába egy esetleges EU-tagság esetén?
• Támogatják-e a háborús beavatkozást, ha az unió ezt elvárja?
• És legfőképp: Magyar Péter kiáll-e a békepárti magyar többség mellett, vagy inkább megfelel brüsszeli szövetségeseinek?

A jelenlegi jelek alapján a válasz inkább az utóbbira utal.