Csákány-hegy: Irán rejtett nukleáris erődítménye Fordón, és Natanzon is túltesz
A Telegraph információi szerint, amikor tavasszal Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője Iránban a Csákány-hegyről (Pickaxe mountain) kérdezte a perzsákat, a válaszuk rövid, de egyszerűen érthető volt: „Ez nem a te dolgod.” Már ez a mondat is önmagában sejtet valamit – itt készülhet az atombomba.
Azóta Donald Trump állítása szerint megsemmisítették az iráni atomprogramot, csaknem 14 tonnás bunkerromboló bombákkal – azonban azt nem lehet tudni, hogy mit rejt a Csákány-hegy gyomra. Ami biztos, hogy az amerikai támadás előtt 16 teherautó sorakozott a fordói atombunker előtt, amelyek roskadásig megrakva távoztak. Az iráni nukleáris program szakértője a The Telegraphnak elmondta, hogy a rezsim a magas dúsítású urán nagy részét titkos helyre szállította, mielőtt az Egyesült Államok bombázhatta volna a létesítményeit.
Sima Shine, aki 30 éve dolgozik az izraeli hadseregben, azt mondta, „nem zárható ki”, hogy az alagutakban be nem jelentett anyagokat tárolnak.
Tény, hogy az amerikai támadás mindössze néhány hónappal vetette vissza Irán nukleáris programját, a föld alatti épületeiket nem sikerült szétrombolni.
Szakértők szerint Irán a bombázás után is, fél éven belül képes lehet atombombát gyártani.
A Csákány más
Míg Fordót Irán nukleáris dúsítási programjának „koronaékszereként” írták le, a Csákány mérete és mélysége olyan létesítményekre utal, amelyek jelentős dúsítási kapacitással rendelkeznek, és amelyek akár meg is haladhatják a szétrombolt föld alatti üzem méretét.
Fordónak két alagútbejárata van, de a Csákány-hegyen legalább négy – kettő a hegy keleti oldalán, kettő pedig a nyugatin – található.
Ennél is fontosabb, hogy
föld alatti kamrái még mélyebbre nyúlnak – potenciálisan több mint száz méterre a felszín alá, szemben a Fordó hatvan-kilencven méteres mélységével.
Minden adott tehát ahhoz, hogy Irán urándúsításra is használja a telepet. Maga a Csákány-hegy több mint 1600 méter magas, ellentétben Fordó 960 méterével, a nagyobb magasság jobb védelmet és potenciálisan nagyobb föld alatti kamrákat biztosít a nukleáris műveletekhez. Az is tény, hogy a Fordó ellen bevetett bombák csak igen nehezen érnék el a Csákány-hegyi célpontokat.
Reuel Marc Gerecht, a Demokráciák Védelméért Alapítvány rezidens tudósa szerint a helyszín olyan nukleáris fegyverraktár lehet, amelyet még az amerikai légierő is nehezen tudna megsemmisíteni.
Túljárhatott az eszükön Irán
A hírszerzési értékelések szerint Irán szétszórja stratégiai atomlétesítményeit, hogy nehezebb legyen valóban lenullázni atomprogramját. Az sem kizárt, hogy a perzsa ország 6000 korszerű centrifugát telepített különböző létesítményekben az elmúlt években, amelyek közül sok továbbra sem hozzáférhető a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei számára.
Ali Samkani, Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének tanácsadója azt mondta:
Még ha a helyszínek teljes pusztulását is feltételezzük, a játék nem ér véget, mert a dúsított anyagok, a lakosok tudása és a politikai akarat érintetlen marad.
A Telegraph szerint ha Irán fenyegetve érzi magát, illetve az ingatag tűzszünet következtében akár arra a következtetésre is juthat, hogy fel kell gyorsítania atomprogramját. A keményvonalasok már kijelentették, hogy az országnak most versenyt kell futnia az atomfegyverekért, és amerikai bázisok elleni támadásra is felszólítottak. Hamenei azonban – legalábbis a szavak szintjén – továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem épít bombát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.