Ukrajna mégis átvette elesett katonái földi maradványait
Ukrajna képviselői már négy nappal a kitűzött határidő (2025. június 7.) után ott voltak a brjanszki terület határtérségében, ahová a hatezer mélyhűtött ukrajnai katonaholttest-szállítmány első része, 1212 elesett ukrán földi maradványai várták a 40 lábas nagy hűtőkonténerekben, fehér műanyag zsákokban, hogy az oroszok az isztambuli megállapodás értelmében átadják a szomorú fuvart az ukrajnai hatóságoknak. Az átadásra orosz források szerint az E101-es (Ukrajnában E391-es néven folytatódik) főúton, a határkörzetben került sor. Mások szerint az elesett ukrán katonák egy része olyan 40 lábas hűtőkonténerekben érkezett, amelyeket vasúti szerelvények szállítottak.
Hézagosak a helyszíni tudósítások, még azt sem tudni pontosan, hogy egy vagy több helyszínen folyt az átadás. A helyi orosz lap, a Novosztyi Brjanszka tudomása szerint napokkal korábban még a külföldi sajtó egyes képviselőit, forgatócsoportjait is elvitték az átadás színhelyére. Azonban a holttestek tényleges átadásakor nem voltak jelen a sajtó képviselői.
Kijev mégiscsak átvette az elesett ukrán katonák holttesteit
Moszkva botrányt csinált, mert az ukránok a megállapodott időpontban nem jelentek meg a holttestek átvételére, noha arról Vlagyimir Megyinszkij, az Isztambulban az ukránokkal tárgyaló oroszországi delegációvezető, Putyin tanácsadója beszélt a sajtóban. (Az orosz elnök csendben lecserélte tanácsadói karának sztárjait. Az újak között van Vlagyimir Megyinszkij is, akit a „konzervatív”, nemzeti érzésű történészek között tartanak számon, és aki az Alekszandr Dugin–Szergej Karaganov „nagyorosz” vonalat viheti tovább, mint a fiatalabb generáció képviselője.)
Kijevben orosz propagandamanővert emlegettek – majd június 11-én csendben mégiscsak átvették a hatezer holttestből álló rakomány első, 1212 katona földi maradványait tartalmazó műanyag zsákokat. Az Ukrinform hivatalos állami hírügynökség rövid jelentésben közölte a tényeket, felsorolva valamennyi, a műveletben részt vevő ukrán testületet. Külön kiemelték a Nemzetközi Vöröskereszt az átadás-átvételnél jelen lévő képviselői tevékenységét. Nem világos azonban, hogy megvalósították-e az Isztambulban az ukrán delegációvezető, Rusztem Umerov védelmi miniszter által emlegetett, hatezer elesett ukrán katonát hatezer elesett orosz katona ellenében elvet.
Moszkva „egyoldalú gesztusról” beszélt, és a helyszíni beszámolók sem térnek ki rá, hogy orosz katonák ezreinek földi maradványait átadták volna.
Előzőleg Moszkva közölte, hogy
- DNS-vizsgálatokkal azonosították a testeket, és az információt megosztották az ukránokkal is.
- Vagyis jelezték Kijevnek, hogy zsarolható.
- Ha Ukrajnában a vezetés tovább akadékoskodik, Moszkva nyilvánosságra hozza a neveket, adatokat.
Kijev azért is vonakodott átvenni a holttesteket – s erre Moszkva alaposan rájátszott –, hogy ne kelljen fizetni a családtagoknak.
Amíg nincs holttest, addig a katona után a hozzátartozók nem kapnak pénzt. Ha a megfelelő katonai, egészségügyi, egyéb szervezetek igazolják az eltűnést, a család jogosult az „eltűnt katona” vagy a „halott katona” után járó kompenzációra. Ennek igénylése azonban nem egyszerű. Az erre hivatott szervezetek konzultációs alapdíjként 12 ezer hrivnyát (körülbelül százezer forintot) számolnak fel.
Ismét Kijev bevétele a cél
Marjana Bezuhla ukrán parlamenti képviselő szerint az oroszországi erők Szumi városa irányába történő behatolásának végcélja nem a határtól alig néhányszor tíz kilométerre lévő, negyedmilliós ukrán város, hanem maga a főváros, Kijev. Úgy tűnik, ezúttal Oroszország a másik, keleti oldal felől igyekezhet bevenni az ukrán fővárost. Ám ott a hatalmas természeti akadály, a Dnyepr folyó, amely Kijevnél legalább Duna-szélességű.
Ellentmondásos hírek jönnek Szumi megyéből. Érdekes, hogy a RIA Novosztyi, a Kreml-közeli médium és az ukrajnai, kormányközeli Liga.net.ua térképei némi hasonlóságot mutatnak. Mindkettő szerint a kurszki betörés térségében, már ukrán területen
az orosz csapatok ellenőrzésük alá vontak egy 70-100 négyzetkilométeres területet, és körülbelül húsz kilométerre lehetnek Szumi városától. Katonai elemzők szerint egy hét, tíz nap alatt elfoglalhatják a várost.
Bezugla már evakuálásra szólítja fel azokat a szumiakat, akiknek nincs szerepük a város védelmében.
Közben lemondott posztjáról az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Mihajlo Drapatij vezérőrnagy. Lemondásának oka továbbra is homályos, noha annyit jelzett, hogy „új szakasz” kezdődik életében. Pletykák szerint akár a kurszki betörés, illetve a katasztrofális visszavonulás is szerepet játszhatott benne. A hírek szerint a szervezetlen visszavonulás óriási emberáldozattal járt, és az ukránoknak átadandó katonák halála jelentős részben ennek a balul elsült manővernek tulajdonítható.
