késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ukrajna mégis átvette elesett katonái földi maradványait
Ukrajna képviselői már négy nappal a kitűzött határidő (2025. június 7.) után ott voltak a brjanszki terület határtérségében, ahová a hatezer mélyhűtött ukrajnai katonaholttest-szállítmány első része, 1212 elesett ukrán földi maradványai várták a 40 lábas nagy hűtőkonténerekben, fehér műanyag zsákokban, hogy az oroszok az isztambuli megállapodás értelmében átadják a szomorú fuvart az ukrajnai hatóságoknak. Az átadásra orosz források szerint az E101-es (Ukrajnában E391-es néven folytatódik) főúton, a határkörzetben került sor. Mások szerint az elesett ukrán katonák egy része olyan 40 lábas hűtőkonténerekben érkezett, amelyeket vasúti szerelvények szállítottak.
Hézagosak a helyszíni tudósítások, még azt sem tudni pontosan, hogy egy vagy több helyszínen folyt az átadás. A helyi orosz lap, a Novosztyi Brjanszka tudomása szerint napokkal korábban még a külföldi sajtó egyes képviselőit, forgatócsoportjait is elvitték az átadás színhelyére. Azonban a holttestek tényleges átadásakor nem voltak jelen a sajtó képviselői.
Kijev mégiscsak átvette az elesett ukrán katonák holttesteit
Moszkva botrányt csinált, mert az ukránok a megállapodott időpontban nem jelentek meg a holttestek átvételére, noha arról Vlagyimir Megyinszkij, az Isztambulban az ukránokkal tárgyaló oroszországi delegációvezető, Putyin tanácsadója beszélt a sajtóban. (Az orosz elnök csendben lecserélte tanácsadói karának sztárjait. Az újak között van Vlagyimir Megyinszkij is, akit a „konzervatív”, nemzeti érzésű történészek között tartanak számon, és aki az Alekszandr Dugin–Szergej Karaganov „nagyorosz” vonalat viheti tovább, mint a fiatalabb generáció képviselője.)
Kijevben orosz propagandamanővert emlegettek – majd június 11-én csendben mégiscsak átvették a hatezer holttestből álló rakomány első, 1212 katona földi maradványait tartalmazó műanyag zsákokat. Az Ukrinform hivatalos állami hírügynökség rövid jelentésben közölte a tényeket, felsorolva valamennyi, a műveletben részt vevő ukrán testületet. Külön kiemelték a Nemzetközi Vöröskereszt az átadás-átvételnél jelen lévő képviselői tevékenységét. Nem világos azonban, hogy megvalósították-e az Isztambulban az ukrán delegációvezető, Rusztem Umerov védelmi miniszter által emlegetett, hatezer elesett ukrán katonát hatezer elesett orosz katona ellenében elvet.
Moszkva „egyoldalú gesztusról” beszélt, és a helyszíni beszámolók sem térnek ki rá, hogy orosz katonák ezreinek földi maradványait átadták volna.
Előzőleg Moszkva közölte, hogy
- DNS-vizsgálatokkal azonosították a testeket, és az információt megosztották az ukránokkal is.
- Vagyis jelezték Kijevnek, hogy zsarolható.
- Ha Ukrajnában a vezetés tovább akadékoskodik, Moszkva nyilvánosságra hozza a neveket, adatokat.
Kijev azért is vonakodott átvenni a holttesteket – s erre Moszkva alaposan rájátszott –, hogy ne kelljen fizetni a családtagoknak.
Amíg nincs holttest, addig a katona után a hozzátartozók nem kapnak pénzt. Ha a megfelelő katonai, egészségügyi, egyéb szervezetek igazolják az eltűnést, a család jogosult az „eltűnt katona” vagy a „halott katona” után járó kompenzációra. Ennek igénylése azonban nem egyszerű. Az erre hivatott szervezetek konzultációs alapdíjként 12 ezer hrivnyát (körülbelül százezer forintot) számolnak fel.
Ismét Kijev bevétele a cél
Marjana Bezuhla ukrán parlamenti képviselő szerint az oroszországi erők Szumi városa irányába történő behatolásának végcélja nem a határtól alig néhányszor tíz kilométerre lévő, negyedmilliós ukrán város, hanem maga a főváros, Kijev. Úgy tűnik, ezúttal Oroszország a másik, keleti oldal felől igyekezhet bevenni az ukrán fővárost. Ám ott a hatalmas természeti akadály, a Dnyepr folyó, amely Kijevnél legalább Duna-szélességű.
Ellentmondásos hírek jönnek Szumi megyéből. Érdekes, hogy a RIA Novosztyi, a Kreml-közeli médium és az ukrajnai, kormányközeli Liga.net.ua térképei némi hasonlóságot mutatnak. Mindkettő szerint a kurszki betörés térségében, már ukrán területen
az orosz csapatok ellenőrzésük alá vontak egy 70-100 négyzetkilométeres területet, és körülbelül húsz kilométerre lehetnek Szumi városától. Katonai elemzők szerint egy hét, tíz nap alatt elfoglalhatják a várost.
Bezugla már evakuálásra szólítja fel azokat a szumiakat, akiknek nincs szerepük a város védelmében.
Közben lemondott posztjáról az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Mihajlo Drapatij vezérőrnagy. Lemondásának oka továbbra is homályos, noha annyit jelzett, hogy „új szakasz” kezdődik életében. Pletykák szerint akár a kurszki betörés, illetve a katasztrofális visszavonulás is szerepet játszhatott benne. A hírek szerint a szervezetlen visszavonulás óriási emberáldozattal járt, és az ukránoknak átadandó katonák halála jelentős részben ennek a balul elsült manővernek tulajdonítható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.