A német titkosszolgálat váratlanul sokkolta Európát: Putyin kiszagolta a gyengeséget, Oroszország megtámadhatja a NATO-t

Az orosz vezetés egy része nem hisz abban, hogy a NATO tagjai tiszteletben tartják a katonai szövetség 5. cikkelyét – jelentette ki a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) leköszönő vezetője, Bruno Kahl. Bizonyíték az állításra nincs, ahogy arra sem, amit naponta ír a nyugat-európai sajtó: hogy Oroszország NATO-országok megtámadására készül – ezek az állítások állandó izzásban tartják a Nyugat-Európa és Oroszország közötti feszültséget. 

Az ötödik cikkely lényege, hogy ha egy NATO-tagállamot fegyveres támadás ér, akkor a konfliktus az egész szövetséget érinti és minden tag köteles támogatni a megtámadott felet. Kahl szerint Moszkva a jövőben letesztelheti, hogy a NATO tagjai betartják az 5. cikkelyt.

A vatikáni nagykövetnek kinevezett kémfőnök azt mondta, hogy Ukrajna csak egy lépés Moszkva nyugat felé vezető útján. Hozzátette: a BND bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy Oroszország támadást tervez a NATO területén, bár az állítólagos bizonyítékokat eddig nem mutatta be a német hírszerzés.

Harckocsik helyett kis zöld emberkék

Kahl leszögezte, hogy nem az orosz hadsereg fog támadni, hanem a különleges erők azonosító nélküli tagjai hajthatnak végre műveletet Észtországban, amit az ottani orosz kisebbség megvédésével indokolnak majd. Kahl szerint Moszkva célja, hogy visszaszorítsa a NATO-t az 1990-es évekbeli határaira és minden szükséges eszközzel kiterjessze befolyását.

A Reuters emlékeztet: nyugati katonai és biztonságpolitikai szakértők az orosz–ukrán háború kirobbanása óta hangozhatják, hogy az orosz elnök Ukrajna legyőzése után azonnal tovább küldi csapatait Európa nyugatibb részébe. Martin Herem észt vezérkari főnök tavaly kijelentette, hogy Oroszországnak elegendő fegyvere, lőszere és katonája van ahhoz, hogy megtámadja a NATO-t.

Carsten Breuer német tábornok néhány napja arról beszélt, hogy Moszkva másként értelmezi az ukrajnai háborút, mint a nyugati országok: nem csupán regionális konfliktusként tekint rá, hanem egy nagyobb, potenciálisan NATO elleni stratégiai műveletsor részeként. Ugyanakkor Breuer bizonyítékokkal nem támasztotta alá állítását.