
Parajd: apad a só a patakban – eredményes a szivattyúzás a katasztrófa elhárításában
Székelyföld szívében új szakaszba lépett a küzdelem a sókatasztrófa ellen. A román vízügyi hatóság tájékoztatása szerint a Korond-patak sótartalma csökken, hála annak, hogy a veszélyzónában folyamatosan szivattyúzzák el a vizet. A parajdi sóbánya fölötti mellékpatakból kinyert édesvíz csak a sóbánya alatt tér vissza a Korondba – így elkerülhető, hogy újabb sót oldjon ki a föld alatti üregekből.

Az intézkedés hátterében 16 nagy teljesítményű szivattyú áll, melyek közül nyolc már két napja megállás nélkül üzemel. „A szivattyúk szinte a patak teljes vízhozamát átvállalják” – közölte Luci Ervin igazgató, hozzátéve: ennek hatására a patak sókoncentrációja érezhetően csökken.
A helyzet azonban továbbra is komoly. A korábban elszennyezett víztömeg a Kis-Küküllő mentén Gyulafehérvárt is elérte, és a Hidroelectrica cég hígítással próbálja csökkenteni a sóterhelést.
A folyó alsó szakaszán azonban még mindig halpusztulást észlelnek.
A gazdasági miniszter, Bogdan Ivan hétfőn terepszemlét tartott a helyszínen, és világossá tette: a patak elterelésén dolgozó vállalkozó csak akkor tarthatja meg a szerződését, ha pontosan követi az előírásokat és a határidőket. Kiemelte, hogy minden lépés szakértői jóváhagyással történik, és a hatóságok teljes összhangban dolgoznak.
A Kis-Küküllő mentén fekvő Maros megyei településeken – ahol múlt héten vezetékes vízszolgáltatást kellett leállítani – hétfőtől ismét biztosítanak háztartási célra használható vizet. Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván, Ádámoson és Szászbogácson a lakosság legalább mosáshoz vagy öntözéshez használhatja a csapvizet, ám amint a sótartalom meghaladja a literenkénti 1500 milligrammot, a szolgáltatás ismét leáll.
A hosszabb távú vízellátás biztosításához a megyei vészhelyzeti bizottság országos segítséget kért: olyan víztisztító berendezéseket, amelyek képesek a só kiszűrésére, valamint alternatív vízforrásokat, mint a Maros folyó vagy a bözödújfalusi víztározó.
Gazdasági katasztrófa a parajdi sóbánya elvesztése
A válság nemcsak ökológiai, de gazdasági szinten is pusztító. A parajdi sóbányát májusban teljesen elöntötte a Korond-patak, amely betört a bányába, és néhány nap alatt ellepte a látogatók által is használt gyógyászati és turisztikai szinteket. A bányát évente több százezer turista keresi fel, és a helyi gazdaság gerincét adja – szállások, éttermek és munkahelyek százai függnek a működésétől.
A kár óriási, és a megoldás egyelőre csak részleges. Tíz megye vészhelyzeti felügyelősége dolgozik az érintett régiók vízellátásán, miközben a természet még mindig nyögi az egyik legsúlyosabb sókatasztrófa következményeit, amit az ország az elmúlt években átélt.
Parajd: Magyarországra is elér a természeti katasztrófa hatása
Magyarországra is hamarosan elér a nagy sótartalmú víz. A parajdi sóbánya katasztrófája miatt továbbra is rendkívüli intézkedésekre van szükség.




