Lézeres támadás: Kína gyakorlatilag lehazugozta a németeket, mérgesedik a vita Európával

Kína elutasítja Németország állítását, amely szerint egy hadihajóról lézerrel célba vett egy német katonai repülőgépet. Az ügy előzménye, hogy Németország azzal vádolta meg Kínát, hogy megpróbálta megzavarni az egyik repülőgépét a hónap elején, amikor az az Európai Unió által vezetett olyan műveletben vett részt a Vörös-tengeren, amelynek célja a hajók megvédése volt a jemeni húszi lázadócsoport rakétatámadásai ellen. A német külügyminisztérium bekérette a kínai nagykövetet, és „teljességgel elfogadhatatlannak” minősítette az incidenst. A Reuters értesülései szerint az EU is bekérette Kína uniós képviselőjét – közölte a BBC.

Peking visszautasította a vádakat, és úgy fogalmazott, hogy Németország beszámolója „teljes mértékben ellentétes a kínai fél által ismert tényekkel”.

Az állítólagos lézeres támadás

Mint a Világgazdaság is beszámolt róla, kedden Németország közölte, hogy egy felderítő repülőgépet célzott lézertámadás ért, miközben a Vörös-tenger felett repült, abban a térségben, ahol 2024 eleje óta több európai ország is részt vesz megfigyelő és védelmi műveletekben a jemeni rakétatámadások visszaszorításáért.

A lézert egy kínai hadihajóról lőtték ki, amelyet a németek szerint többször is észleltek a térségben, ám az nem lépett kapcsolatba az elhaladó repülőgéppel.

A külügyminisztérium közlése szerint a repülőgép kénytelen volt megszakítani küldetését, és elővigyázatosságból visszatért a kelet-afrikai Dzsibutiban található katonai bázisra.

Mao Ning, a kínai kormány szóvivője szerdán elmondta, hogy a kínai haditengerészet „kísérő műveleteket” hajtott végre az Ádeni-öbölben és Szomália partjainál.

Hozzátette, hogy Németországnak és Kínának „tényalapú hozzáállást kellene tanúsítania, és időben kellene kommunikálnia a félreértések és a hibás következtetések elkerülése érdekében”.

A lézert fegyverként is alkalmazhatják

Kínát korábban is vádolták már lézerek katonai repülőgépek elleni bevetésével – főként az Egyesült Államok részéről –, amit Peking rendre tagadott.

A lézereket pilóták elvakítására is lehet használni, és világszerte több ország hadserege fejleszt nagy teljesítményű lézerrendszereket, amelyek képesek lehetnek légi célpontok megbénítására is.

Kína 2017-ben hozott létre állandó katonai jelenlétet a térségben, amikor bázist nyitott Dzsibutiban. Peking szerint az egység célja a kalózellenes műveletek támogatása és a szabad tengeri közlekedés biztosítása.

Nyugati kormányok aggodalmukat fejezték ki Kína térségbeli ambícióival kapcsolatban a dzsibuti bázis megnyitása óta – ugyanitt az Egyesült Államoknak, Japánnak, Franciaországnak és más országoknak is van katonai támaszpontja.

A bázis stratégiai fontosságú helyen, a Vörös-tengerhez és a Szuezi-csatornához vezető szűkület közelében található – ez a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala.