Lézeres támadás: Kína gyakorlatilag lehazugozta a németeket, mérgesedik a vita Európával
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKína elutasítja Németország állítását, amely szerint egy hadihajóról lézerrel célba vett egy német katonai repülőgépet. Az ügy előzménye, hogy Németország azzal vádolta meg Kínát, hogy megpróbálta megzavarni az egyik repülőgépét a hónap elején, amikor az az Európai Unió által vezetett olyan műveletben vett részt a Vörös-tengeren, amelynek célja a hajók megvédése volt a jemeni húszi lázadócsoport rakétatámadásai ellen. A német külügyminisztérium bekérette a kínai nagykövetet, és „teljességgel elfogadhatatlannak” minősítette az incidenst. A Reuters értesülései szerint az EU is bekérette Kína uniós képviselőjét – közölte a BBC.
Peking visszautasította a vádakat, és úgy fogalmazott, hogy Németország beszámolója „teljes mértékben ellentétes a kínai fél által ismert tényekkel”.
Az állítólagos lézeres támadás
Mint a Világgazdaság is beszámolt róla, kedden Németország közölte, hogy egy felderítő repülőgépet célzott lézertámadás ért, miközben a Vörös-tenger felett repült, abban a térségben, ahol 2024 eleje óta több európai ország is részt vesz megfigyelő és védelmi műveletekben a jemeni rakétatámadások visszaszorításáért.
A lézert egy kínai hadihajóról lőtték ki, amelyet a németek szerint többször is észleltek a térségben, ám az nem lépett kapcsolatba az elhaladó repülőgéppel.
A külügyminisztérium közlése szerint a repülőgép kénytelen volt megszakítani küldetését, és elővigyázatosságból visszatért a kelet-afrikai Dzsibutiban található katonai bázisra.
Berlin rendkívül élesen reagált az esetre, és azzal vádolta meg Kínát, hogy „német személyzetet sodort veszélybe, valamint megzavarta a műveletet”.
Mao Ning, a kínai kormány szóvivője szerdán elmondta, hogy a kínai haditengerészet „kísérő műveleteket” hajtott végre az Ádeni-öbölben és Szomália partjainál.
Hozzátette, hogy Németországnak és Kínának „tényalapú hozzáállást kellene tanúsítania, és időben kellene kommunikálnia a félreértések és a hibás következtetések elkerülése érdekében”.
A lézert fegyverként is alkalmazhatják
Kínát korábban is vádolták már lézerek katonai repülőgépek elleni bevetésével – főként az Egyesült Államok részéről –, amit Peking rendre tagadott.
A lézereket pilóták elvakítására is lehet használni, és világszerte több ország hadserege fejleszt nagy teljesítményű lézerrendszereket, amelyek képesek lehetnek légi célpontok megbénítására is.
Kína 2017-ben hozott létre állandó katonai jelenlétet a térségben, amikor bázist nyitott Dzsibutiban. Peking szerint az egység célja a kalózellenes műveletek támogatása és a szabad tengeri közlekedés biztosítása.
Nyugati kormányok aggodalmukat fejezték ki Kína térségbeli ambícióival kapcsolatban a dzsibuti bázis megnyitása óta – ugyanitt az Egyesült Államoknak, Japánnak, Franciaországnak és más országoknak is van katonai támaszpontja.
A bázis stratégiai fontosságú helyen, a Vörös-tengerhez és a Szuezi-csatornához vezető szűkület közelében található – ez a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala.
