Kijev nem engedi el Donyecket, pedig a béke kulcsa lehet – lassan azonban már tartani sem tudja keleti védvárát

Vlagyimir Putyin orosz elnök már a Donald Trumppal tartott amerikai csúcstalálkozó előtt is kijelentette: a tartós békéhez Ukrajnának le kell mondania a Donyeckről, ahol a háború kitörése óta folyamatosan véres harcok dúlnak. Kijev azonban leszögezte, hogy semmilyen területi engedményre nem hajlandó, a kulcsfontosságú iparvidék elvesztése pedig szerintük teljesen ki van zárva. Az azonban kérdéses, hogy a háború elhúzódásával és a nyugati támogatás csökkenésével meddig tudják tartani a régiót, amelynek átadása akár a gyors békét is garantálhatná.

Az ukrán álláspont a háború kezdete óta változatlan: semmilyen területet nem hajlandók átadni Oroszországnak. A Donyeck azonban kifejezetten fájdalmas ár lenne a békéhez, mivel

• Ukrajna egyik legjelentősebb iparvidékéről van szó, ahol az acélgyártástól a szénbányászatig kulcsfontosságú termelés folyik a gazdaság számára;
• a terület pedig a szovjet időktől kezdve „végvárvonallá” lett alakítva, amely eredetileg nyugati, most pedig keleti fenyegetések ellen nyújt védelmet.

Donyeck erődítményei évek óta kitartanak

A közel 50 kilométeres védelmi övezet 2022-ben megállította az orosz előrenyomulást, és azóta minden támadási kísérlet komoly veszteséget okozott Moszkvának. Ám a statikus védelem ára is hatalmas, a terület megtartása folyamatos ember- és eszközveszteséggel jár, miközben az ország gazdasága a háború súlya alatt roskadozik.

Az oroszok pedig folyamatosan haladnak előre, és a néhány évvel ezelőtti hónapokból hetek, majd pedig napok lettek az elfoglalt települések között. A WSJ szakértői szerint azonban az orosz áttörésre így is éveket kellene várni.

Az amerikai hírszerzés, a Patriot-rendszerek és a nyugati pénzügyi támogatás nélkül Ukrajna helyzete gyorsan tarthatatlanná válna. Egyre több jel mutat arra, hogy Washington és Európa türelme véges, és bizonyos körök szerint elkerülhetetlen lesz valamilyen kompromisszum.

Az ukrán vezetés viszont hajthatatlan, és közvéleményük többsége sem támogatja a területátadást. A dilemma tehát éles: meddig ragaszkodhat Ukrajna az elveihez, ha közben az ország egyre nagyobb árat fizet?

S bár egyes geopolitikai szakértők szerint Putyin követelése gyengeségre utal, Moszkva ugyanarra akarja felhasználni a területet, amire Ukrajna, csak az ellenkező irányba. Ha ez a védvonal orosz kézre kerülne, az megerősítené az országot a külső inváziókkal szemben, és ezzel a háború kirobbanásának az egyik fő okát is leüthetné a sakktábláról.