Rendkívüli: most van baj, Putyin döntött Trump ultimátumáról – ettől tartott a világ, Oroszország megindul a totális győzelemért

Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem fog meghajolni Donald Trump ultimátuma előtt – az amerikai elnöki feltételek határideje pénteken jár le – és továbbra is célul tűzte ki Ukrajna négy régiójának teljes elfoglalását – írta meg a Reuters kedden délután. 

Ahogy arról a Világgazdaság korábban beszámolt, Trump lényegében megfenyegette Moszkvát, hogy újabb szankciókkal sújtja Oroszországot és 100 százalékos vámot vet ki azokra azokra az országokra, amelyek olajat vásárolnak tőle – ez leginkább Kínát és Indiát sújtaná –, amennyiben Putyin nem egyezik bele a tűzszünetbe Ukrajnában.

A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy egyelőre nehéz elképzelni, hogy Kína Trump utasítására leállítaná az orosz olaj vásárlását.

Trump ultimátuma: döntött Putyin

A patinás amerikai hírügynökség most három, a Kremlben zajló megbeszéléseket ismerő forrásokra hivatkozva azt is írta, hogy Putyin elszántságát a háború folytatásra az a meggyőződése motiválja, hogy

Ezt az is fűti, hogy az orosz erők előrenyomulnak a csatatéren, Ukrajna pedig szenved. Putyin egyszerűen nem hiszi, hogy most jött el az ideje a háború befejezésének, szerinte sem az orosz nép, sem a hadsereg nem értené meg, ha megállna.

Illetve szkeptikus azon a téren, hogy az újabb amerikai szankcióknak nagy hatása lenne a három és fél éve egyébként is egymást követő gazdasági büntetési hullámok után. „Nem sokat tehetnek már ellenünk többet” – írta le az egyik forrás Putyin logikáját. Az ugyanakkor tény, hogy a korábbi szankciók következtében

• az orosz olaj- és gázexportőrök bevételei jelentősen csökkentek,
• az országban lévő közvetlen külföldi befektetések pedig tavaly 63 százalékkal estek vissza az ENSZ kereskedelmi adatai szerint.
• Továbbá külföldi joghatóságokban mintegy 300 milliárd dollárnyi jegybanki eszközt fagyasztottak be.

Ugyanakkor azt is állítják a névtelenséget kérő informátorok, hogy az orosz vezető nem akarja magára haragítani Trumpot és tisztában van azzal a kockázattal, hogy talán elszalasztja a lehetőséget a Washingtonnal és a Nyugattal való kapcsolatok rendezésére.

Azonban a háborús céljai elsőbbséget élveznek. Ez pedig az lenne, hogy totálisan megszerezze

• Donyeck,
• Luhanszk,
• Zaporizzsje
• és Herszon

ukrán régiókat. Amennyiben ez bekövetkezik, Putyin úgy tehet pontot a konfliktus végére, hogy Oroszország teljes mértékben elérte a kitűzött céljait. Ezen felül Ukrajna katonai semlegességének deklarációját is követeli, valamint hadseregének befagyasztását. Ezektől Kijev természetesen kategorikusan elzárkózik.

Sőt. Az exkluzív jelentésben az is olvasható, hogy miután Ukrajna az elmúlt három hónapban szenvedte el 2025-ben a legnagyobb területi veszteségeit (beleértve a júliusi 502 négyzetkilométeres területvesztést is, amivel Oroszország összességében már Ukrajna mintegy egyötödét foglalta el),

A Reuters ugyanakkor azt is írta, hogy talán még nyílhat lehetőség a megállapodásra az amerikai ultimátumról, mielőtt annak határideje a hét második felében kifut, legalábbis papíron. Trump különmegbízottja, Steve Witkoff ugyanis várhatóan még ezen a héten Oroszországba látogat.

Főképp azért is, mert az amerikai elnök és Oroszország között némiképp elfajult a nukleáris háború kockázatairól szóló üzengetés. Hétfőn például Oroszország bejelentette, hogy már nem tartja magára nézve kötelező erejűnek a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákra vonatkozó moratórium.

A Kreml mindenesetre nem reagált a Reuters megkeresésére.