Külföldön dolgozó magyarok: nagy változás jön a határokon – megjelent a belügy jogszabálytervezete az ingázókról

Egy határrendészeti adatbázis létrehozását javasolja egy belügyminisztériumi törvénytervezet. Erre azért lenne szükség, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a határt rendszeresen átlépők számára a ki- és belépést – áll a jogszabálytervezetben.

Emlékeztetnek arra, hogy a kapcsolódó 

Az adatbázisba kérelem alapján lehet bekerülni, a kérelemben ki kell térni a határt átlépő személyes adataira:

• családi és utónév, 
• születési idő (év, hó, nap), 
• nem, 
• állampolgárság,
• úti okmány száma, típusa, 
• érvényességi ideje, 
• arcképmás, 
• elektronikus elérhetőség, 
• ingázáshoz igénybe vett határátkelőhely vagy határátkelőhelyek megnevezése, 
• az ingázással összefüggő határátlépés időpontja és iránya.

A beutazási feltételeket az adatállományba bekerülés előtt, majd azt követően szúrópróbaszerűen is ellenőrizni kell. A Rendőrségnek 180 napig van jogosultsága az adatok kezelésére, az adatállományból adatot szolgáltat törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak.

valamint a határ menti ingázók határrendészeti külön adatállományba való bekerülésének, az onnan való törlésnek és az adatállományban történő ellenőrzésnek a részletes szabályait.

Magas fizetés – leginkább ezért jönnének haza a külföldön dolgozók 

Egy tavalyi kutatás szerint a legerősebb motivációs tényező az lenne, ha biztosítani tudná a kinti jövedelem közel kétharmadát a magyar munkaerőpiaci környezet – ez esetben már jelentős számban megfontolnák a külföldön dolgozó honfitársaink, hogy hazatérjenek. Az Egyensúly Intézet felméréséből kiderült, melyek a kivándorlás fő okai, illetve melyek a hazaköltözés mellett szóló legjellemzőbb érvek és az ellene ható motivációk. Nagyjából 

ám mintegy 15–17 százalékuk tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő öt-tíz évben visszaköltözzön Magyarországra. A kutatásból kiderült, hogy az anyaországot elhagyók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria – egyedül e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik a 2024-es kimutatások szerint.

Ők 2013 óta évente átlagosan a GDP-nk 2-3 százalékának megfelelő forrást utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze. A külföldön munkát vállaló honfitársaink körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján a kivándorlás fő okai:

• a külföldön elérhető magasabb fizetés, 
• a bizonytalan, kiszámíthatatlan otthoni jövő, 
• a hazai politikai helyzet negatív megítélése, 
• a honfitársak mentalitásával való elégedetlenség, valamint 
• az anyagi problémák.