Külföldön dolgozó magyarok: nagy változás jön a határokon – megjelent a belügy jogszabálytervezete az ingázókról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy határrendészeti adatbázis létrehozását javasolja egy belügyminisztériumi törvénytervezet. Erre azért lenne szükség, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a határt rendszeresen átlépők számára a ki- és belépést – áll a jogszabálytervezetben.
Emlékeztetnek arra, hogy a kapcsolódó
európai uniós jogi normák ezt a lehetőséget biztosítják olyan személyek esetében, akiket az azonos határátkelőhelyen történő gyakori határátlépés miatt a határőrök jól ismernek.
Az adatbázisba kérelem alapján lehet bekerülni, a kérelemben ki kell térni a határt átlépő személyes adataira:
- családi és utónév,
- születési idő (év, hó, nap),
- nem,
- állampolgárság,
- úti okmány száma, típusa,
- érvényességi ideje,
- arcképmás,
- elektronikus elérhetőség,
- ingázáshoz igénybe vett határátkelőhely vagy határátkelőhelyek megnevezése,
- az ingázással összefüggő határátlépés időpontja és iránya.
A beutazási feltételeket az adatállományba bekerülés előtt, majd azt követően szúrópróbaszerűen is ellenőrizni kell. A Rendőrségnek 180 napig van jogosultsága az adatok kezelésére, az adatállományból adatot szolgáltat törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak.
A tervezet felhatalmazza kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a határ menti ingázás céljából igénybe vehető határátkelőhelyeket,
valamint a határ menti ingázók határrendészeti külön adatállományba való bekerülésének, az onnan való törlésnek és az adatállományban történő ellenőrzésnek a részletes szabályait.
Magas fizetés – leginkább ezért jönnének haza a külföldön dolgozók
Egy tavalyi kutatás szerint a legerősebb motivációs tényező az lenne, ha biztosítani tudná a kinti jövedelem közel kétharmadát a magyar munkaerőpiaci környezet – ez esetben már jelentős számban megfontolnák a külföldön dolgozó honfitársaink, hogy hazatérjenek. Az Egyensúly Intézet felméréséből kiderült, melyek a kivándorlás fő okai, illetve melyek a hazaköltözés mellett szóló legjellemzőbb érvek és az ellene ható motivációk. Nagyjából
öthatoduk nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést,
ám mintegy 15–17 százalékuk tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő öt-tíz évben visszaköltözzön Magyarországra. A kutatásból kiderült, hogy az anyaországot elhagyók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria – egyedül e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik a 2024-es kimutatások szerint.
Ők 2013 óta évente átlagosan a GDP-nk 2-3 százalékának megfelelő forrást utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze. A külföldön munkát vállaló honfitársaink körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján a kivándorlás fő okai:
- a külföldön elérhető magasabb fizetés,
- a bizonytalan, kiszámíthatatlan otthoni jövő,
- a hazai politikai helyzet negatív megítélése,
- a honfitársak mentalitásával való elégedetlenség, valamint
- az anyagi problémák.
