Dráma Magyarország egyik legszebb természetvédelmi területén: kivágják a felbecsülhetetlen értékű fákat, nincs más megoldás - végleg kipusztulhat a magas kőris

A Facebookon azt írják, hogy az arborétum, mint történeti kert és angolpark felbecsülhetetlen értéket képvisel, egyben országos jelentőségű védett terület (természetvédelmi terület) is, így minden komolyabb kertrendezést csak megfelelően körültekintő tervezés, előkészítés és hatósági engedélyeztetés után tudnak megkezdeni. 

Bizonyára többen értesültek róla, hogy a klímaváltozás következtében egy nagyon veszélyes, 

 Az első megfigyelések a 2010-es évek elején történtek. 2019-ben lehetett először olvasni a híres, lébényi kőriserdőt megtámadó kórokozóról. A megfigyelések során kiderült, hogy a gombafonalak a fa gyökerét, tövét támadják meg, akadályozva a víz és tápanyagfelvételt. A helyzetet tovább súlyosbították az aszályos nyarak. A növények teljesen védtelenek a gyorsan terjedő fertőzéssel szemben, így a magas kőris akár teljesen kipusztulhat Magyarországon, sőt egész Európában is. 
A fertőzés – ahogy az várható volt - nem állt meg a vármegye határánál, szétterjedt a Bakonyban és megjelent a zirci arborétum magas kőrisfái között is. Sajnos semmilyen módszerünk nincs a védekezésre. A fákat nem tudják meggyógyítani a szakemberek. 

A klímaváltozás egésze árt 

Az egész Bakonyt megfertőző gombafaj pusztítása mellett az aszályos teleket csapadékhiányos nyarak követik és hirtelen, özönvízszerűen lezúduló esők, szélviharok érkeznek. Mindezek együtt különösen megterhelik a talajt, a fák gyökérzetét, törzsét.

Számtalan egyeztetésen vagyunk túl, faipari és erdészeti szakértőkből, környezet- és természetvédelmi szakemberekből álló munkacsapatunk folyamatosan monitorozza az arborétum állapotát, felmérik és kijelölik a kivágandó fákat. Ennek összegzése után látjuk, hogy összesen mennyi fa lesz érintett, amelyeket a következő tavaszig terjedő időszakban sajnos szükséges kivágnunk.

Aszályok vs. árvizek - a víz körforgása sincs már egyensúlyban 

Ahogy a Bakonyban, úgy az egész Földön gondot okoznak az özönvizek. A Föld vízkörforgása egyre inkább kibillen az egyensúlyából, az aszályok és az árvizek váltakozása világszerte súlyos következményekkel jár – áll a Meteorológiai Világszervezet jelentésében. A Meteorológiai Világszervezetnek a globális vízkészletek 2024-es állapotáról szóló jelentése szerint 

 A dokumentum kiemeli, hogy az év első hónapjait az erős El Nino-jelenség határozta meg, amely súlyos aszályokat okozott Dél-Amerikában és Dél-Afrikában, különösképp az Amazonas-medencében, ahol a szárazság nyár közepére érte el a csúcsot.

A jelentés szerint a folyók vízhozama a világ vízgyűjtőinek mintegy 60 százalékában eltért a megszokottól. A Gangesz és az Indus vízhozama meghaladta a szokásos szintet, míg az Amazonas, a Paraná és a Sao Francisco vízhozama történelmi mélypontra süllyedt. Afrikában a Niger és a Volta kilépett a medréből, a kontinens déli medencéi viszont vízhiánnyal küzdöttek.

A tározók és a tavak vízállása is szélsőségesen alakult: a La Plata-medencében tartósan alacsony értékeket mértek, a Viktória- és a Csád-tó vízállása kiugróan megemelkedett, a Kariba-tóé viszont drámaian visszaesett. Júliusban a vizsgált tavak többsége a megszokottnál jóval magasabb felszíni hőmérsékletet mutatott.