Belendültek a villamosenergia-elszámolóárak a HUPX-en, a magyar áramtőzsdén. A legkézenfekvőbb ok az, hogy erősen hűl a levegő, ilyenkor az áramigény megugrik, vele a termék ára is. Ráadásul nem sok jót ígér az időjárás-előrejelzés a következő hétre sem.
Miközben a mai tőzsdenap reggel 5 órakor még 108 eurós megawattóránkénti elszámolóárral indult, késő délutánra ez ennek a két és félszeresére, 244,39 euróra nőtt a HUPX negyedórás kereskedésében. Akkor, 17 óra 30 perc körül megy le ugyanis a nap, tehát akkortól letehetünk a naperőművek áramáról, viszont éppen késő délutántól nő meg a fogyasztás. A kereslet erősödése szintén látható a HUPX grafikonjain, igaz, az energiaigény napszakfüggő volta egyébként is tudott. Ahogyan az is, hogy ha túl nagy az energiamixben az időjárás-, illetve napszakfüggő termelés súlya, az kifejezetten káros az energiapiac egyensúlyára nézve. Közvetve akár energiabiztonsági kockázatot is jelenthet.
B tervnek csak az áramimport marad
E kockázatot, de legalább az árak megugrását fékezhetné vagy akár semlegesíthetné, ha Magyarországnak több olyan erőműve lenne, amely folyamatosan képes nagy mennyiségű villamos energiát előállítani. De évtizedek óta nincs ilyenből elég, így a Magyarországon felhasznált áram 25-30 százalékban külföldről érkezik. Igaz, ez az arány éppen a túlszaporodott naperőműveknek köszönhetően csökkent 2025 első tizenegy hónapjában 18,9 százalékra. Ám a hátulütője is megvolt a naperőmű-termelési boomnak: a túlkínálat óráiban elértéktelenedett az áram a tőzsdén, sőt, gyakran negatív is volt az ára.
A hazaiaknál nem jártak ma jobban a többi európai nettó áramimportőr ország áramvásárlói sem. Például a földrészen meghatározó, németországi EPEX tőzsdén is a magyarországihoz hasonló ívet ír le az elszámolóár görbéje.
Most épp eléggé halványzöld a magyar erőművi mix
Január 5-én délelőtt 11 óra körül jártak csúcsra a hazai naperőművek, akkor a hazai áramtermelésnek mintegy 13 százalékát adták. Azóta csökken a súlyuk. Délután már kétötöd részben a gázüzemű erőművek adták az áramot, mögötte a négy helyett három blokkal működő Paksi Atomerőmű következett. (Az atomerőmű egyik hagyományos gőzturbinájában keletkezett január 1-jén üzemzavar. Mellesleg három hete befuccsolt és jelenleg is áll egy oroszlányi megújuló gőzturbina is, de az a paksinál sokkal kisebb teljesítményű.)
Az ország export-import szaldója már durván pozitív, 30 százalék körüli. Mellesleg még a szaldó értékének – egyben a hazai áramigénynek – a mélypontján, az elmúlt éjjel 2 óra felé is több villamos energia érkezett az országba, mint amennyi elhagyta.
A legtöbb áram hétfőn délután
Szlovákia felől érkezett Magyarországra,
- nagyjából feleannyi jött Ausztria felől,
- továbbá egy kisebb tétel Szlovénia
- és még kisebb Szerbia
felől. A kivitel a teljes behozatalnak a harmadát tette ki. A fogadó ország
- döntően Románia,
- kisebb részben Ukrajna,
- még kisebb részben Horvátország
volt. Bár a stabil áramellátás egyik pillére a folyamatos nagyerőművi termelés növelése és az energia tárolása lehet, telente kevés eltárolható áram keletkezik az országban. Ráadásul nagy mennyiségű energia hosszabb időre történő eltárolása még megoldatlan. Előrelépést a Mátrai Erőmű területén építendő, mintegy 600 megawattos, illetve a Tiszai Erőmű telephelyére szánt két 500 megawattos gázüzemű erőmű ígér. Átadásuk után néhány évvel elindulhat a két új paksi atomblokk közül az első is.
Ajánlott videók
