Újra fellángolt az iráni atomvita: életbe lépnek az ENSZ-szankciók – Teherán semmisnek nyilvánította a döntést
A határozatot a tizenöt tagú Biztonsági Tanács négy tagja támogatta, kilencen ellene szavaztak, két ország pedig tartózkodott. Az Irán elleni valamennyi szankció közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 2 órakor ismét érvénybe lép, miután az Európai Hármak (E-3, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) harmincnapos úgynevezett snapback folyamatot kezdeményezett, azzal vádolva Teheránt, hogy megsértette az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött és októberben lejáró megállapodást. Irán ebben vállalta, hogy a nemzetközi szankciók feloldása ellenében korlátozza atomprogramját.
Diplomaták közölték, hogy nem volt esély a szankciók újbóli életbe léptetése hat hónapos késleltetésére, miután Iránnak és a három európai országnak nem sikerült túljutni a holtponton.
„A tanács teljesítette a (megállapodást hatályba léptető) 2231. határozatban szereplő snapback eljáráshoz szükséges lépéseket, így az Irán elleni ENSZ-szankciók a hét végén ismét érvénybe lépnek” – mondta Barbara Wood, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete.
Woodward ugyanakkor hozzátette, készek folytatni a tárgyalást Iránnal az atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakra adandó diplomáciai válasz érdekében. Hozzátette, hogy ez lehetővé teheti a szankciók feloldását.
Az európai hatalmak felajánlották a szankciók visszaállításának hat hónapos késleltetését, hogy legyen idő egy hosszú lejáratú megállapodásról szóló tárgyalásokra, ha Irán ismét beengedi az ENSZ nukleáris megfigyelőit a natanzi, fordói és iszfaháni atomlétesítményekbe, válaszul a dúsított uránkészlettel kapcsolatos aggodalmakra, és tárgyalni kezd az Egyesült Államokkal.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter „jogilag semmisnek” nyilvánította a szankciók hétvégi visszaállítását.
„Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát, de az E3 el is temette” – mondta a BT ülésén Aragcsi. Hozzátette: a snapback „jogilag érvénytelen, politikailag meggondolatlan és ügyrendileg hibás”.
A BT-ülés után Aragcsi újságírók előtt kijelentette:
Irán soha nem fog engedni a nyomásnak. Csak a tiszteletre reagálunk. A választás világos: eszkaláció vagy diplomácia.
Hozzátette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelői jelenleg Iránban vannak, hogy megvizsgálják az atomlétesítményeket, a NAÜ főigazgatójával, Rafael Grossival kötött megállapodása alapján.
Az ellenőrzések e héten történt újrakezdését az AFP megkeresésére a NAÜ is megerősítette.
Mahmúd Peszeskján iráni elnök New Yorkban kijelentette: készek az átláthatóságra a magas fokon dúsított uránjuk kapcsán. Hozzátette: országának nincs szándékában kilépni az atomsorompó-szerződésből. Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy nem kerül sor a szankciók újbóli életbe léptetésére, sejtetve ezzel, hogy nem alkalmazza a hét végén életbe lépő ENSZ-szankciókat. Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásainak teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.
Irán a nyugati országok gyanúja szerint atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán tagad, és védelmezi a polgári célú atomprogramhoz való jogát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.