Kockára tenni is hajlandó az EU a befagyasztott orosz vagyont – Ukrajna támogatása a tét
Az Európai Unió új megoldáson dolgozik, hogy fenntarthassa Ukrajna pénzügyi támogatását a következő években: csaknem 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon sorsát kívánja új irányba terelni. A terv szerint a Belgiumban tartott pénzeszközöket egy új, az EU által létrehozott befektetési alapba csoportosítanák át, amely a jelenlegi, alacsony kockázatú helyett magasabb hozamú, de kockázatosabb befektetésekbe fektetne – tudta meg a Politico több uniós tisztviselőtől. A cél: növelni az orosz vagyon kamataiból származó bevételt, melyet Ukrajna gazdaságának támogatására fordítanának.
A tőkéhez azonban az EU továbbra sem nyúlna, így elkerülve azt a politikailag és jogilag kényes lépést, hogy az orosz állami pénzeket teljes egészében elkobozzák. Több tagállam – köztük Németország és Olaszország – ugyanis továbbra is határozottan ellenzi a teljes vagyonelkobzást. Az elképzelés egybevág a G7-csoport korábbi döntésével, amely szerint a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből összesen 45 milliárd eurót juttatnak Ukrajnának. Az EU 18 milliárd eurós részesedését azonban az év végéig teljes egészében kifizetik, így sürgetővé vált a hosszú távú finanszírozás újraszervezése.
Az új befektetési alap lehetőséget adna arra, hogy a jelenleg rendkívül óvatosan, a belga jegybanknál tartott összegek helyett magasabb hozamot ígérő pénzügyi eszközökbe fektessenek, bár ezek pontos részletei egyelőre nem ismertek.
Az alap gyors felállítását sürgeti az is, hogy a jelenlegi, uniós szankciókon alapuló vagyonbefagyasztási rendszer félévente egyhangú szavazással újítandó meg, amit Magyarország rendre megkérdőjelez. A brüsszeli tervek szerint az új alap akár egyszerű többséggel is létrehozható lenne, így elkerülhető lenne Orbán Viktor esetleges vétója.
Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben Franciaország, Németország, Olaszország és Észtország részvételével jogi munkacsoportot is működtetett, hogy megvizsgálja: hogyan lehetne a vagyonokat befagyasztva tartani, ha Magyarország megakadályozza a szankciók meghosszabbítását. Megoldás azonban egyelőre nem született.
Az Ukrajna támogatására létrehozott SAFE védelmi hitelprogram szintén terítékre kerülhet – ennek keretében a tagállamok közvetlenül vásárolhatnának fegyvereket Ukrajnának. A megbeszélések hátterében azonban komoly költségvetési nyomás húzódik: az EU jelenlegi 1,2 ezermilliárd eurós hosszú távú költségvetése rendkívül feszített, a következő költségvetés pedig csak 2028-ban lép életbe.
Az Ukrajna számára 2023-ban jóváhagyott ötvenmilliárd eurós támogatási csomag nagy része már el is fogyott.
Az új alap támogatóinak álláspontja szerint a magasabb kockázat vállalása elkerülhetetlen, ha az EU hosszú távon is fenn akarja tartani Kijev támogatását – főként akkor, ha Donald Trump valóban visszavágja az amerikai támogatásokat. A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek: ha a kockázatos befektetések nem hozzák a várt eredményt, az uniós adófizetők viselhetik a veszteséget. Ez tehát nem csupán jogi és geopolitikai, hanem pénzügyi kockázatvállalási kérdés is – melynek tétje, hogy Ukrajna megkapja-e a szükséges támogatást a háború következő szakaszában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.