800 milliárd dolláros számla: ki fizeti Ukrajna újjáépítését?
Az ukrán elnök karácsonykor bemutatta az úgynevezett Ukrán Jóléti Tervet, amely a következő tíz évre 800 milliárd dollárnyi forrást igényelne Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére – a katonai és védelmi kiadásokon felül.
Az Ellenpont oldal szerint ebből Magyarországra több mint 9 milliárd dollár jutna, ahogy arra az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János felhívta a figyelmet, ez családonként több mint 1,3 millió forintot jelentene.
Az Európai Ügyek Minisztériuma közleménye emlékeztet, az Európai Unió 2022 februárja óta példátlan mértékű pénzügyi, katonai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának, amelynek összege már meghaladja a 193 milliárd eurót.
Ezzel szemben Magyarország húsz év alatt összesen 73 milliárd euró nettó támogatáshoz jutott. A következő években pedig további hitelfelvételek jöhetnek: a tanács már döntött újabb 90 milliárd euróról, a hosszabb távú költségvetési tervek pedig akár felső korlát nélküli finanszírozást is lehetővé tennének Ukrajna számára, részben a kohéziós és agrártámogatások megvágásával.
A cikk szerint a 2025. évi, Magyarországról szóló európai szemeszter keretében az Európai Bizottság országjelentése (a 2025. évi országjelentés) harmadik oldalán, a gazdasági sebezhetőségekről szóló alfejezetben a jelentés kárhoztatja, hogy „Magyarország a belföldi kereslet fellendítésének eszközeként széles körben nyújt gyenge célzottságú támogatott hiteleket a háztartásoknak és a vállalatoknak, és igazgatási eszközökkel szabályozza a jelzáloghitel-kamatokat”. Ugyanennek a dokumentumnak a 23. oldala kifejezetten támadja az otthonteremtési programok kedvezményes hitelrendszerét, és a fiataloknak járó lakbértámogatásokat sem tartja megfelelőnek.
A dokumentum felidézi azt is, hogy a 2025. évi, Magyarországról szóló európai szemeszter keretében az Európai Bizottság számára készített országjelentés (a 2025. évi országjelentés) az OECD 2024-es magyar nyugdíjrendszerről szóló anyagára hivatkozik, amelynek 6–7. oldalán a 13. havi nyugdíj kiigazítását, egy indexált felső határ bevezetését javasolja, amely a 13. havi nyugdíj csökkentését jelenti jogosultak jelentős része számára.
A jelentés felidézi, hogy a 2024. évi országjelentés 16. oldalán a bizottság kijelenti, hogy „az adórendszer elégtelen a jövedelmi egyenlőtlenségek kijavítására”. A 2025. évi országjelentés hatodik oldalán a bizottság szintén kifogásolja a személyijövedelemadó-rendszer „alacsony progresszivitását” – vagyis azt, hogy a 15 százalékos egykulcsos adó helyett nincsenek magasabb adókulcsok.
A 2025. évi országjelentés 22. oldalán a bizottság részletesen kifejti a munkához és gyermekvállaláshoz kötött adókedvezményekről szóló kritikáját, ami szerinte igazságtalan előnyben részesíti a magasabb jövedelmű, kétkeresős, többgyermekes családokat: „A szociális támogatás nagy részét adójóváírásként nyújtják, ezért a magas jövedelmű háztartások magasabb ellátásban részesülnek, mint az alacsony jövedelmű csoportok. (...) A két- vagy többgyermekes anyák 2025 februárjában bejelentett szja-mentessége a magas jövedelműek körében növelni fogja a háztartások jövedelmét, a legalacsonyabb jövedelmű családok esetében azonban csak korlátozottan” – fogja kifejteni hatását.
A minisztériumi dokumentum felidézi azt is, hogy 2025. évi országjelentés 17. odalán írtak szerint: „A fosszilis tüzelőanyagok kapcsán Magyarország a legtöbb támogatást nyújtók között van az EU-ban.
Ezek a támogatások, amelyeket Magyarország 2030 előtt nem kíván kivezetni, a GDP 1,01 százalékát teszik ki. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban van az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.”
A 2025. évi Magyarországról szóló országjelentésben az Európai Bizottság kifogásolja az adómentes, hosszú lejáratú állampapírok rendszerét, és azt sürgeti, hogy Magyarország olyan kötvényeket bocsásson ki, amelyek után adót kell fizetni.
A 2025. évi országjelentés 23. oldalán az Európai Bizottság azt rója fel Magyarország kormányának, hogy túl sokat költ a kórházakra, ezért költséghatékonysági szempontból a kórházi ágyak csökkentését javasolja.
A 109. oldalon ezt részletesen ki is fejtik: „Mindez, a kórházi ágyak magas számával együtt (2022-ben 100 ezer lakosra vetítve 590, ami jóval meghaladja az uniós átlagot), jól szemlélteti Magyarország erősen kórházcentrikus ellátási modelljét. Az egészségügyi rendszeren belül a kórházi ellátás túlzott mértékű igénybevétele akadályozhatja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést…”
Egyúttal utalást tesz a Tisza gazdasági csomagja is arra, hogy az állam a kórházakon és az egészségügyi ellátásokon spórolna. A dokumentum szerint: „A magyar egészségügyi reform hibrid modellt alakít ki, amely ötvözi az állami garanciát, a magánbiztosítói versenyt és a társadalmi szolidaritást. Ezáltal fenntartható finanszírozás, csökkenő egyenlőtlenségek, jobb egészségi állapot és nagyobb társadalmi bizalom érhető el.”
A bizottság a kormány által a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat illeti kritikával, valamint bírálja a hazai vállalkozások alacsonyabb kiskereskedelmi adóit és a külföldi nagyvállalatok szerinte diszkriminatív szektorális különadóit, amelyek hazai vállalkozásokat nem sújtanak. A 2025. évi országjelentés 13. oldalán írtak szerint kifogásolja, hogy „az állam jelentős szerepet vállal a vállalatfinanszírozásban”, illetve, hogy „a vállalatoknak nyújtott állami támogatások –köztük a vissza nem térítendő támogatások – összesített szintje szintén a legmagasabb az EU-ban: 2017 és 2022 között évente átlagosan a GDP 2,6 százaléka volt (az uniós átlag 1,4 százalék volt).
