Újra akarják nyitni a bezárt óriásbányát Magyarországon, fellázadt a lakosság: most döntést hozott a hatóság – ez még nem a vége
Lakossági tiltakozást váltott ki Csobánkán tavaly augusztusban, hogy a Szűcs-Fuvar Bt. egy korábban felhagyott dolomitbánya újranyitására kért engedélyt. A cég az ásványi anyag kitermelése után inert hulladékkal kívánta feltölteni a bányagödröt.
A Pest vármegyei kormányhivatal januárban úgy határozott, hogy a tevékenységre nem adható ki környezetvédelmi engedély – írta meg az Átlátszó.
Az indoklás szerint a bányaművelés jelentős zavaró hatással járna a Natura 2000 területekre, veszélyeztetné a védett madárfajok élőhelyeit, és a karsztos kőzet is elszennyeződhet a feltöltés során.
A Piliscsabai Szűcs-Fuvar Bt. a 2016 óta használaton kívüli, 1,6 hektáros bányát szerette volna újra üzembe helyezni. A terv két lépcsőből állt: a maradék ásványi anyag kitermelése, ezt követően tíz évig tartó feltöltés építési hulladékkal (inert anyaggal).
A terület nem csupán egy elhagyott bánya, hanem a Natura 2000 hálózat és a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének része. A bányafalon fokozottan védett uhu költését dokumentálták, és gyurgyalagok fészkelőhelyeit is azonosították.
Bár a beruházó által készített eredeti hatástanulmány azt állította, hogy a tevékenység nem károsítja az élővilágot, a hatóság megállapította, hogy a karsztos kőzetek (dolomit) miatt nem garantálható, hogy a betöltött hulladék nem szennyezi el a föld alatti vízkészleteket.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) szerint a törmelékkel való feltöltés nem tekinthető természetes tájrendezésnek; a valódi rehabilitáció a sziklafalak megőrzése lenne.
Nyolc civil szervezet, két önkormányzat és több tucat lakos nyújtott be kifogást. A térség fideszes képviselője, Vitályos Eszter is élesen bírálta a terveket.
A kormányhivatal 13 alkalommal kért hiánypótlást, mire megszületett a végső elutasító határozat. A hivatal indoklása szerint a bányászat és a hulladéklerakás maradandó kárt okozott volna a védett területeken, és a tevékenység zavaró hatása összeegyeztethetetlen a természetvédelmi célokkal.
Az első fokon született határozat ellen a jogszabályok értelmében az érintettek még fellebbezhetnek.
