Iráni konfliktus: már Ománt is támadás érte, leállt a világ legforgalmasabb repülőtere, egyre több magyar kér segítséget – élő
Cikkünk frissül...
Szombaton az iszlamista rezsim megbuktatására Amerika Izraellel közösen megtámadta az Iráni Iszlám Köztársaságot. Válaszként nemcsak izraeli területeket, de a térségben különböző országok területein állomásozó amerikai katonai támaszpontokat is célba vettek légicsapásokkal, valamint drónokkal. A Hormuzi-szoros olajárrobbanást okozhat, egyes országok már keresik a megfelelő alternatívákat az ellátásbiztonságuk érdekében. Frissülő cikkünkben követhetik a konfliktus legfrissebb fejleményeit.
Már Ománt is támadás érte
Dróntámadás érte Ománt vasárnap, miközben az Ománi-öböl térségében egy olajszállító tartályhajót is megtámadtak a partok közelében – közölték hivatalos szervek. Az ománi tengerbiztonsági központ tájékoztatása szerint a Palau zászlaja alatt közlekedő Skylight olajszállító hajót mintegy öt tengeri mérföldre támadták meg Omán északi részén, a Muszandam-félsziget közelében. Négy ember megsérült, a húszfős legénységet evakuálták. Ezzel párhuzamosan két drón csapódott be a dukmi kereskedelmi kikötőben – jelentette az ománi állami hírügynökség biztonsági beszámolókra hivatkozva. Az egyik drón egy munkásszállást talált el, amelynek következtében egy külföldi munkás megsérült. A második drón roncsai üzemanyagtartályok közelében zuhantak le, de ott személyi sérülés nem történt, és anyagi kár sem keletkezett. A kormány elítélte a támadást, és közölte, hogy minden szükséges intézkedést megtesz az ország és lakosai biztonságának garantálása érdekében. A hatóságok nem közölték, ki állhat az akció mögött.
Ezek voltak az első ilyen jellegű támadások Omán területén azóta, hogy Izrael és az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat indított Irán ellen.
Azóta Teherán több amerikai katonai támaszpontot támadott a térségben. A Perzsa-öböl körzetének arab államai – köztük Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Kuvait – iráni támadásokról számoltak be. Omán területén nincsenek amerikai katonai támaszpontok, ugyanakkor egyes kikötőit – köztük a dukmit – az amerikai hadsereg is használhatja. Az ország korábban közvetítő szerepet vállalt az Egyesült Államok és Irán közötti, közvetett tárgyalásokon az atomvita rendezéséről.
A Perzsa-öböl menti államok sikeresen elfogtak iráni rakétákat és drónokat
Katar védelmi minisztériuma közölte, hogy légiereje ma Iránból kilőtt rakétákat és drónokat fogott el, Kuvait arról tájékoztatott, hogy légvédelme számos ellenséges légi célpontot hárított el, Bahrein pedig azt közölte, hogy Irán által indított rakétákat és drónokat lőtt le. Áldozatokról nem érkeztek jelentések – írja a Guardian. Irán rakétákat és drónokat lőtt ki izraeli és amerikai katonai létesítmények célpontjaiból Bahreinben, Kuvaitban és Katarban, válaszul az ország elleni szombati halálos amerikai–izraeli csapásokra. Az amerikai hadsereg jelentése szerint nincs amerikai áldozat, és a bázisain minimális kár keletkezett.
Tömeges járattörlések a Közel-Keleten
Jelentős fennakadások alakultak ki a nemzetközi légi közlekedésben, miután az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, amelyre Teherán rakétatámadásokkal válaszolt. A térség több országa lezárta légterét, a légitársaságok pedig tömegesen törölték járataikat.
A repülési térképek szerint az iráni, iraki, kuvaiti, izraeli és bahreini légtér gyakorlatilag kiürült. Robbanásokról érkeztek jelentések Katarból – ahol a térség legnagyobb amerikai katonai támaszpontja található –, valamint Abu-Dzabiból és Dubajból, amelyek kulcsfontosságú kelet–nyugati átszálló csomópontok. A dubaji repülőtereket üzemeltető hatóság közlése szerint a világ legforgalmasabb nemzetközi repülőtere, a Dubai International, valamint az Al Maktoum International határozatlan időre felfüggesztette a forgalmat, és arra kérte az utasokat, hogy ne induljanak el a repülőtérre.
Az Emirates és a Flydubai ideiglenesen leállította működését, az Etihad pedig vasárnap a greenwichi középidő szerint 10.00-ig minden Abu-Dzabiból induló járatát törölte. A dohai Hamad nemzetközi repülőtéren a kapuk csaknem üresek voltak, a várakozó utasok szállodai elhelyezésről próbáltak intézkedni. A légtérzárak miatt számos járatot Lárnakára, Dzsiddába, Kairóba és Rijádba irányítottak át.
Tiltakozások az amerikai diplomáciai képviseleteknél Bagdadban és Karacsiban
Tüntetők próbáltak meg betörni az amerikai diplomáciai képviseletekhez Irakban és Pakisztánban azután, hogy az amerikai–izraeli csapásokban meghalt Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah.
Az iraki fővárosban, Bagdadban több százan gyűltek össze a szigorúan őrzött kormányzati negyed, az úgynevezett zöld zóna bejáratánál, ahol az Egyesült Államok nagykövetsége is található. A tüntetők megkísérelték áttörni a biztonsági kordonokat, hogy elérjék a nagykövetséget. A biztonsági erők erőszakkal oszlatták fel a tömeget; szemtanúk beszámolói szerint gumibotot, éles lőszert, könnygázt és vízágyút is bevetettek.
A pakisztáni Karacsiban a rendőrség könnygázt alkalmazott, miután tüntetők áttörték az amerikai konzulátus külső falát. A helyi hatóságok közlése szerint a demonstrálókat visszaszorították az épülettől. A helyszínen lövések hallatszottak, és a konzulátus főbejárata előtt járművek gyulladtak ki. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Tiltakozások más pakisztáni városokban is voltak. Az északi, síita többségű Skarduban, a Gilgit-Baltisztán régióban tüntetők felgyújtották az ENSZ egyik irodájának épületét; a helyi kormányzati szóvivő szerint sérültekről nem érkezett hír.
A keleti Lahorban több százan gyűltek össze az amerikai konzulátus előtt; a rendőrség erő alkalmazása nélkül akadályozta meg, hogy a demonstrálók megrongálják a biztonsági kaput.
Kinevezték a Forradalmi Gárda új parancsnokát
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) kinevezte új főparancsnokát, Ahmad Vahidit. Az előző parancsnok, Mohammad Pakpour tábornok szombaton vesztette életét az Irán elleni közös izraeli–amerikai támadásban. Az IRGC Irán jelentős katonai, politikai és gazdasági ereje, és elkülönül az ország reguláris hadseregétől – írja a BBC.
Így reagáltak a kint tartózkodó magyarok
A Vas vármegyéből származó Garbacz Dávid, a Dubai Most! – Naprakész Információ közösségi oldal tulajdonosa kint tartózkodik Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városában, Dubajban. „A támadás, a Közel-Keleten célzottan a támaszpontokra érkezett. A légvédelmi háló aktív, így folyamatosan hárítják el a támadásokat. A leeső törmelékek a következő épületeket rongálták meg: Fairmont Hotel bejárata – itt négyen sérültek meg könnyebben. Dubaji Terminál – négy sérült. Burdzs al-Arab hotel komplex melléképülete, itt szerencsére anyagi károk keletkeztek. A katonai támaszpont környékén azonban egy ember életét vesztette” – nyilatkozta a Vaol Vas vármegyei hírportálnak. Garbacz Dávid a kinti magyar turistáknak is segít, információkkal látja el őket, és segít a készpénzhez jutáshoz. Elmondta, hogy a támadást kételkedve fogadták a magyarok, azonban felmérve a helyzetet, konzuli regisztrációhoz folyamodtak.
Iráni konfliktus: megszólalt Szijjártó Péter, már 4000 fölött a védelemre regisztrált magyarok száma
A külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy az aktív rakétázás miatt a légterek zárva vannak, a világ légi forgalmát meghatározó nagy társaságok, a Qatar és az Emirates sem repülnek, utasaikat folyamatosan helyezik el különböző szálláshelyeken. Abu-Dzabi turisztikai hivatala közölte, hogy átvállalják az ott ragadó turisták költségeit.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a térség magyar nagykövetségein folyamatos a munkavégzés, a call center emelt létszámmal működik, a térségben tartózkodó,
konzuli védelemre regisztrált magyarok száma tegnap reggelről estére 1893-ról 4144-re nőtt.
„Nagykövetségeink folyamatos kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, az ő utasításaik követésére kérem tisztelettel az ott tartózkodó magyarokat” – zárta sorait Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter fontos részleteket is közölt az iráni konfliktusról. „A közel-keleti térségben a harcok továbbra is hevesek, Irán az éjszakai órákban folytatta a támadásokat a környező arab országok ellen. Csak az Egyesült Arab Emírségekre 137 rakétát és 209 drónt lőttek ki. Több támadás is érte Dubaj repülőterét, egyben a magyarországi forgalmat lebonyolító terminált is. Támadták az abu-dzabi, a dohai (Katar) és a manamai (Bahrein) repülőtereket is” – emelte ki vasárnap délelőtti Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter.
Lefejezték a vezetést
Az izraeli hadsereg közlése szerint a légicsapásokban negyven iráni parancsnok vesztette életét, köztük Abdolrahim Muszavi, a fegyveres erők vezérkari főnöke, olvasható a The Guardian tudósításában. „Irán biztonsági vezetését lefejezték az első csapásban” – írták az X-en közzétett bejegyzésben. Izrael tegnap azt nyilatkozta, hogy a kezdeti csapásokban más magas rangú iráni védelmi tisztviselők is meghaltak, akik találkozókon vettek részt, köztük Aziz Nasirzadeh védelmi miniszter és Mohammad Pakpour, a Forradalmi Gárda korábbi parancsnoka.
Milyen hatásai lesznek?
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) aktívan figyelemmel kíséri a közel-keleti eseményeket és azok potenciális hatását a globális olaj- és gázpiacokra, valamint a kereskedelmi áramlásokra – közölte Fatih Birol igazgató egy X-en közzétett bejegyzésében. „A piacok eddig jól el voltak látva” – jelentette ki, hozzátéve, hogy kapcsolatban áll a régió főbb termelőinek minisztériumaival és az IEA-hoz tartozó országok kormányaival. Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa – a kiadott sajtóközlemény szerint – zárt ülést tart hétfőn az Amerikai Egyesült Államok és Izrael által az Iráni Iszlám Köztársaság területe ellen végrehajtott katonai csapásokkal kapcsolatos ügyek megvitatására.
A zárt ülés összehívását Oroszország állandó bécsi képviselete kezdeményezte. Az ülést az aznapra már korábban meghirdetett rendes tavaszi tanácskozás előtt tartják meg. A hét elejére korábban technikai egyeztetéseket is terveztek Bécsben Irán és a NAÜ szakértői között, a Genfben folytatott amerikai–iráni nukleáris tárgyalások folytatásaként, ezek jövője azonban a hét végi támadások után bizonytalanná vált.
Olajárrobbanást okozhat a Hormuzi-szoros lezárása
A közel-keleti konfliktusnak a geopolitikai vonatkozásai mellett súlyos gazdasági hatásai is jelentkeznek. A térségben közlekedő hajók VHF-rádióüzeneteket kaptak az iráni Forradalmi Gárdától, amelyek szerint „egyetlen hajó sem haladhat át a Hormuzi-szoroson”.
Szakértő tisztázta a helyzet súlyát: ez rosszabb, mint gondoltuk – „Nem kampányfogás, amit Orbán Viktor mondott, a kőkemény valóság jön szembe!”
Felszólította Ukrajnát a külügyminiszter, hogy az iráni konfliktusban bizonytalanná vált tengeri szállítások miatt haladéktalanul indítsák újra a szállítást a Barátság kőolajvezetéken. Orbán Viktor nemrég arról beszélt, hogy mint minden háború, a közel-keleti helyzet eszkalációja is energiaár-növekedést hozhat, nincsenek jó kilátások, a helyzet súlyos. A szakértő szerint a kormányfő egyáltalán nem túloz, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a köztévében úgy fogalmazott: a kőkemény valóság jön szembe, kiszámíthatatlanok a következmények. Bővebben>>>
A Marshall-szigetek lobogóregisztere a Bloomberghez is eljutott tájékoztatóban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Perzsa-öbölön, az Ománi-öblön, a Hormuzi-szoroson, az Észak-arábiai-tengeren áthaladó, továbbá Izrael vizein és kikötőiben, illetve a Vörös-tenger térségében közlekedő hajóknak „haladéktalanul be kell vezetniük a 3-as hajóbiztonsági szintet. Ez a nemzetközi hajó- és kikötőlétesítmény-biztonsági kódex szerinti legmagasabb riasztási fokozatra, amely azt jelzi, hogy a hajókat közvetlen biztonsági incidens fenyegeti, és ilyenkor minden rakománykezelési műveletet, illetve a személyzet mozgását fel kell függeszteni.
Már keresik a Hormuzi-szoros alternatíváit
A Reuters szerint az ázsiai kormányok az olajfinomítóik bevonásával felmérik az olajkészleteket, valamint az alternatív szállítási útvonalakat és ellátási lehetőségeket, mivel az iráni konfliktus megzavarta a hajózást a kulcsfontosságú Hormuzi-szorosban, és az olajárak várhatóan emelkedni fognak, amikor hétfőn újraindul a kereskedés. Ázsiára lesz a legnagyobb hatással a közel-keleti olajellátás bármilyen zavara, mivel nyersolajszükségletének kétharmadát a Perzsa-öböl térségéből szerzi be, a legnagyobb globális importőr, Kína kínálatának fele, Japáné pedig 90 százaléka a régióból származik. A Hormuzi-szoros egy keskeny vízi út Irán és Omán között, egy átlagos napon a globális olajfogyasztás 20 százalékának megfelelő energiahordozó halad át rajta hajókon, olyan termelők rakományaival, mint Szaúd-Arábia, Irak, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar.
A japán hajózási cégek bejelentették, hogy leállítják a Hormuzi-szorosban folytatott tevékenységüket, bár Minoru Kihara kabinetfőtitkár azt mondta, hogy Tokió nem kapott jelentéseket a Japán ellátását érintő közvetlen hatásokról. Az indiai állami finomítók azonban már elkezdték felkutatni az alternatív beszerzési forrásokat – közölte két, névtelenséget kérő finomítói tisztviselő. India, a világ második legnagyobb olajimportőre, növeli a Közel-Keletről érkező importját az orosz nyersolaj helyettesítésére.
Számháborúzni nem fog a Mol, de felvázolt egy nagyon kellemetlen forgatókönyvet: ez történhet az üzemanyagárakkal az iráni konfliktus miatt
Nem kíván számháborúba bocsátkozni a Mol, de miután az iráni konfliktus miatt lezárták a Hormuzi-szorost, egy olyan forgatókönyvet sem tart kizártnak, hogy elszabadul az energiahordozók ára. Az ukránok által leállított Barátság kőolajvezeték egyértelműen nehéz helyzetet teremt most Magyarországnak, Szabó Szabolcs, a Mol csoport értéklánc-menedzsmentjének ügyvezető igazgatója szerint az elmozdulás a több beszállító felé „no regret move”, az pedig logikailag könnyen belátható, hogy az orosz alapanyag-ellátásról való lemondás biztosan nem növeli az energiabiztonságot.
Ajánlott videók
