Hétfőn szabadulhat el igazán a pokol Irán miatt: rettegnek a kereskedők, a „megtorlás mértéke nagyobb, mint amire számítottunk"

Az, hogy a közel-keleti konfliktusnak a geopolitikai vonatkozásai mellett mennyire lesznek súlyosak a gazdasági hatásai, hétfőn derül ki, amikor ismét elindul a kereskedés a globális piacokon. 

Az átrendeződés előjelei már most mutatkoznak, a szakértők az olajár meglódulását várják, az ázsiai országok pedig lehetséges alternatívákat keresnek a Hormuzi-szoros kiesése miatt az ellátásra. Az iráni konfliktus hatásai már a hét elején látszani fognak az árupiacokon és részvényindexeken.

Ami várható:

• Tovább nő Brent olajfajta ára, a piacok geopolitikai prémiumot áraznak be.
• A világ részvénypiacain nagyobb volatilitás és negatív nyitások várhatók– kockázatkerülőbb pozíciókba menekülnek a befektetők, úgynevezett safe‐haven eszközöket választanak majd.
• Nőhet az arany, a svájci frank és bizonyos államkötvények iránti kereslet, mivel ezek hagyományosan stabilabbnak számítanak konfliktusok idején.

„Az biztos, hogy erősödni fog az államkötvények, az arany és a svájci frank iránti igény az iráni háború miatt" – állítja John Briggs, a Natixis amerikai kamatstratégiai vezetője. Biggs szerint a kereskedők figyelme az energiapiacokra fog irányulni, amikor hétfőn teljesen újraindul a kereskedés, és a volatilitás korai jelei is várhatók, amikor az amerikai dollárral és más valutákkal elindult a kereskedés. A közel-keleti konfliktus elhúzódásának lehetősége és a magasabb olajárak hullámhatásai újabb okot adnak a vagyonkezelőknek a részvények eladására – mondta a Bloomberg szerint. 

A kereskedők az „először menedék, csak utána kérdezz” (shelter first, ask questions later) stratégiát alkalmazzák majd. „A támadások és az iráni megtorlás mértéke nagyobb, mint amire a piac számított” – hangsúlyozta. Briggs szerint az államkötvények hozamai valószínűleg tompítani fogják a pénteki mozgásokat, amikor a rövid lejáratú hozamok a 2022-es szintre süllyedtek. 

A magasabb olajár általában az energiavállalatok részvényeire és az energiaszektor ETF-jeire irányítja a befektetők figyelmét. A Roundhill Financial munkatársa, Dave Mazza elmondta, hogy szorosan figyelemmel kíséri a forgalom alakulását a Hormuzi-szorosban. „Itt az jelenti a kockázatot, hogy mi lesz a hajózással, ha megnyitják a szorost, azt a részvények át tudják vészelni, ellenkező esetben gond lesz” – mondta.

Nem minden részvény esik egyszerre az iránihoz fogható konfliktusokban a szakértők szerint:

Erősödhetnek:

• Energiaszektor papírjai
• Védelmi ipari papírok
• Nyersanyagcégek részvényei

Gyengülhetnek:

• Légitársaságok részvényei
• Technológiai cégek papírjai

Csökkentenék a kockázatokat

A világ részvény- és hitelpiacain most elég magasak az árak. Ez azt jelenti, hogy sok befektető már szép nyereségben van, ezért könnyebben dönthet úgy, hogy inkább csökkenti a kockázatot, és a befektetéseinek egy részét eladja – mondta Ed Al-Hussainy, a Columbia Threadneedle Investments szakembere.

A piacok ráadásul már eddig feszültek voltak többek között:

• az amerikai vámpolitika gyakori változásai,
• a mesterséges intelligencia gyors terjedése, ami felforgat bizonyos iparágakat,
• valamint a magánhitelezési piacon jelentkező pénzügyi feszültségek miatt. 

A tervezett katonai lépések miatti aggodalom már pénteken elkezdte éreztetni a hatását a piacokon. A Brent olaj ára július óta nem volt ilyen magas, miközben az S&P 500 index 0,4 százalékkal csökkent aznap, és ezzel március óta a legnagyobb havi esését érte el. 

Eközben a bitcoin magához tért, és 68 ezer dollár körül forgott. Az 1,87 milliárd dollár értékű kriptovaluta eladási opciói a Deribiten 60 ezer dolláros szinten koncentrálódtak, ami a lefelé irányuló védelem iránti tartós igényt jelzi.

A Mol figyelmeztet: minden lehet

Bár olaj nem jön Magyarországra a Hormuzi-szoroson keresztül, a piaci hatások bőven elérhetnek Magyarországig – hívta fel a figyelmet az Index cikkében Szabó Szabolcs, a Mol csoport értéklánc-menedzsmentjének ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, „Irán megtámadása potenciálisan nagyon komoly hatással bír világszinten is. Lehet olyan forgatókönyv, hogy elszabadulnak az árak, de nem mennénk bele számháborúba, mert egyelőre nagyon sok a kérdőjel a rövid távú hatásokat illetően.” Az igazgató rámutatott arra is, hogy az első piaci reakciókat hétfőn látjuk majd, de abban reménykednek, hogy a szereplők számoltak egy iránihoz hasonló katonai beavatkozással.

A nyugati Perzsa-öblöt keleten az Ománi-öböllel, majd tovább az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal összekötő tengerszoros szombati blokádja Magyarország szempontjából különösen rossz időzítés. A tengeri olajszállítások megakadályozásával olyan helyzetet teremt, ahol még inkább felértékelődik a szárazföldi kőolajellátás, hazánk esetében a Barátság kőolajvezetéken keresztül. „Súlyos háború előtt állunk, ez meg fogja bénítani az ottani olajkitermelést és szállítást. Könnyen lehet, hogy a Barátság kőolajvezeték fontossága az iráni háború miatt a kétszeresére nő – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök nemrég. Szerinte a lehetséges negatív hatások, köztük a drasztikus árnövekedés kivédése most elsődleges.

Már keresik a Hormuzi-szoros alternatíváit

A Reuters szerint az ázsiai kormányok az olajfinomítóik bevonásával felmérik az olajkészleteket, valamint az alternatív szállítási útvonalakat és ellátási lehetőségeket, mivel az iráni konfliktus megzavarta a hajózást a kulcsfontosságú Hormuzi-szorosban, és az olajárak várhatóan emelkedni fognak, amikor hétfőn újraindul a kereskedés. Ázsiára lesz a legnagyobb hatással a közel-keleti olajellátás bármilyen zavara, mivel nyersolajszükségletének kétharmadát a Perzsa-öböl térségéből szerzi be, a legnagyobb globális importőr, Kína kínálatának fele, Japáné pedig 90 százaléka a régióból származik. A Hormuzi-szoros egy keskeny vízi út Irán és Omán között, egy átlagos napon a globális olajfogyasztás 20 százalékának megfelelő energiahordozó halad át rajta hajókon, olyan termelők rakományaival, mint Szaúd-Arábia, Irak, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar. 

A japán hajózási cégek bejelentették, hogy leállítják a Hormuzi-szorosban folytatott tevékenységüket, bár Minoru Kihara kabinetfőtitkár azt mondta, hogy Tokió nem kapott jelentéseket a Japán ellátását érintő közvetlen hatásokról. Az indiai állami finomítók azonban már elkezdték felkutatni az alternatív beszerzési forrásokat – közölte két, névtelenséget kérő finomítói tisztviselő. India, a világ második legnagyobb olajimportőre, növeli a Közel-Keletről érkező importját az orosz nyersolaj helyettesítésére.

Ha a konfliktus tovább eszkalálódik vagy elhúzódik, a kieső kínálat és a tartós geopolitikai kockázat tovább nyomhatja az olajárakat, ami inflációs nyomást helyezhet a gazdaságokra.