Új mérföldkő a felsőoktatásban: egyre több magyar egyetem kerül be a világ legjobbjai közé
A nemzetközi felsőoktatási mezőnyben ismét javult a magyar egyetemek pozíciója a frissen megjelent Times Higher Education szakterületi rangsora alapján. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy a magyar intézmények több tudományterületen is előreléptek, és összességében szélesebb körben jelentek meg a világ élvonalában jegyzett egyetemek között.
A rangsor a világ felsőoktatási intézményeit 11 fő tudományterületen hasonlítja össze, összesen 148 diszciplína mentén. Az idei értékelés egyik legfontosabb eredménye, hogy az egészségtudományi területen a Semmelweis Egyetem bekerült a világ legjobb 200 egyeteme közé, amivel a közép-európai régió legerősebb orvostudományi intézményévé vált. A miniszteri poszt szerint
ez az előrelépés azt jelzi, hogy a magyar orvosképzés nemzetközi összevetésben is versenyképes.
A rangsor adatai alapján 2026-ban a magyar felsőoktatás mind a 11 fő szakterületen képviselteti magát, összesen 12 intézménnyel. Több tudományterületen új belépők is megjelentek: a természettudományokban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az informatikában a Széchenyi István Egyetem, míg a bölcsész- és művészettudományokban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem került be a legjobbak közé. A gazdaságtudományok területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem, míg a jogtudományokban ismét a Pázmány szerepelt sikeresen.
A rangsor nemcsak egyedi eredményeket, hanem intézményi szinten is széles körű jelenlétet mutat. A Szegedi Tudományegyetem mind a 11 tudományterületen szerepel, míg más egyetemek több szakterületen is megjelentek:
- a MATE öt,
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hat,
- a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem nyolc,
- az ELTE pedig kilenc területen kapott helyezést.
Ez azt jelzi, hogy a magyar egyetemek nem elszigetelt sikereket érnek el, hanem több tudományágban is stabil teljesítményt nyújtanak. Hankó Balázs szerint a jelenlegi trendek alapján reális célkitűzés maradt, hogy 2030-ra Magyarországnak világszázba tartozó egyeteme legyen. A rangsor adatai azt is mutatják, hogy a hazai hallgatók jelentős része olyan intézményben tanul, amely a saját szakterületén a világ felső 5 százalékába tartozik, ami a felsőoktatási rendszer nemzetközi láthatóságát és versenyképességét erősíti.
