Kiírták az időpontot: eldőlt, hogy mikor lesz az országgyűlési választás – Orbán Viktor reagált, nincs mit félreérteni az üzenetén

Nem lepte meg a közvéleményt az államfő, ugyanis Sulyok Tamás április 12-ére írta ki a parlamenti választást.

A szavazásra 2026. április 12-én, vasárnap kerül tehát sor. Az államfő emlékeztetett rá: a demokrácia egyik alappillére a szabad választás joga.Biztatok mindenkit, hogy éljen vele! – hangsúlyozta Sulyok Tamás. 

Azonnal reagált a hírre Orbán Viktor miniszterelnök is.

A jogszabályok szerint ez a legkorábbi lehetséges időpont a választás megtartására, ugyanis az alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, de idén április 5-ére esik húsvétvasárnap, amikor nem lehet szavazást tartani.

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők, határnapok. Eszerint a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak a február 4-i névjegyzéki állapotnak megfelelően február 20-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Az a választópolgár, aki rendelkezik tárhellyel, az értesítőt elektronikusan is megkapja. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.

Választás: Ekkor indul a hivatalos kampány

A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 21-én indul, ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni. Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat az egyéni választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Közös egyéni jelöltek alapján közös lista állítható. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább 1 százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. 

Az a több mint 448 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, de már regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációját. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét március 18-ig juttathatja el úgy a Nemzeti Választási Irodába (NVI), hogy felkerüljön a levélben szavazók jegyzékére, s így szavazhasson a választáson. Aki később regisztrál, az csak a következő választáson tud szavazni. A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgároknak a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot. 

Aki a levélcsomag személyes átvételét kérte, március 28-tól veheti át az általa megjelölt választási irodában vagy külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 12-én 19 óráig meg kell érkeznie. A magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok 

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, kérheti átjelentkezését egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak. A külképviseleti névjegyzékbe vételi, illetve az átjelentkezés iránti kérelmek benyújtásának határideje a törvény szerint a szavazást megelőző 9. napon, azaz április 3-án, nagypénteken járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg. Így tehát a dátumot a miniszteri rendelet fogja megállapítani.

Várhatóan a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter szintén eltérő időpontban állapíthatja meg.