Megerősítették: meghalt Irán legfőbb vezetője, bombázás alatt Dubaj – Donald Trump keményen üzent

Cikkünk frissül.

Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat hajtott végre Iránban szombat hajnalban. Az iráni válasz hamar megérkezett: visszatámadott az izraeli területekre. A zsidó állam már a műveletek elején szükségállapotot hirdetett, számítva az iráni megtorlásra. A katonai műveletekben életét vesztette Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah is.

Ali Hamenei halálát az iráni állami média is megerősítette. Hozzátették, hogy átmenetileg egy háromtagú vezetői tanács veszi át Irán irányítását. A testület élén Maszúd Peszeskján elnök, Mohszeni Ejei Gholámhoszein igazságügyi vezető, valamint az Őrök Tanácsának egyik tagja áll. A trió a legfelsőbb vezető alkotmányos feladatait látja el addig, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése kijelöli Hamenei utódját. Az iráni jog szerint a testületnek a lehető leghamarabb döntenie kell az új legfelsőbb vezetőről. Egyelőre nem ismert, ki követheti a szombati amerikai–izraeli légicsapásokban meghalt vallási és politikai vezetőt – számolt be róla a Bloomberg.

Irán nem tört meg, inkább visszalő

Teherán egyértelműen azt az üzenetet igyekszik közvetíteni, hogy az állam továbbra is működőképes. Az elmúlt órákban megszólaló tisztségviselők azt hangsúlyozták, hogy az Iszlám Köztársaság minden forgatókönyvre felkészült, és az ideiglenes vezetés is rendelkezésre áll. Az állami kommunikáció egyik fontos eleme, hogy Irán tanult az Izraellel vívott júniusi háborúból, felkészült még Hamenei halálára is, és nem hátrál meg emiatt.

Az ajatollah halála tehát egyelőre nem állította meg és nem tántorította el Teheránt. Sőt, a válaszcsapások is folytatódtak. Az Egyesült Arab Emírségek két fő központját, Dubajt és Abu-Dzabit is megrázta a konfliktus: több lövedéket és robbanást jelentettek.

Az Al-Dzsazíra katari hírtelevízió legalább 11 detonációról számolt be. Robbanásokat jelentettek a bahreini fővárosból, Manamából is, ahol beszámolók szerint legalább négy hangos becsapódás történt. A közösségi médiában terjedtek egy találatot kapott, megrongálódott manamai szállodáról készült felvételek is, ezek hitelességét független forrásból egyelőre nem erősítették meg.

Miközben Dubaj lakói robbanásokat hallanak, Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban egyelőre nyugodt az égbolt, és a megszokott rendben zajlik az élet. Ennek ellenére a nemzeti légitársaság, a Saudia Arilines törölte az Egyesült Arab Emírségekbe, Dohába, Bahreinbe, Kuvaitba, Moszkvába, valamint a pakisztáni Pesavarba közlekedő és onnan induló járatait.

Olajárrobbanást okozhat a Hormuzi-szoros lezárása

A közel-keleti konfliktusnak a geopolitikai vonatkozásai mellett komoly gazdasági hatásai is jelentkeznek. A térségben közlekedő hajók VHF-rádióüzeneteket kaptak az iráni Forradalmi Gárdától, amelyek szerint „egyetlen hajó sem haladhat át a Hormuzi-szoroson”.

A Marshall-szigetek lobogóregisztere a Bloomberghez is eljutott tájékoztatóban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Perzsa-öbölön, az Ománi-öblön, a Hormuzi-szoroson, az Észak-Arábiai-tengeren áthaladó, továbbá Izrael vizein és kikötőiben, illetve a Vörös-tenger térségében közlekedő hajóknak „haladéktalanul be kell vezetniük a 3-as hajóbiztonsági szintet. Ez a nemzetközi hajó- és kikötőlétesítmény-biztonsági kódex szerinti legmagasabb riasztási fokozatra, amely azt jelzi, hogy a hajókat közvetlen biztonsági incidens fenyegeti, és ilyenkor minden rakománykezelési műveletet, illetve a személyzet mozgását fel kell függeszteni.

Az ománi partiőrság vasárnap délelőtt azt, hogy a Palau zászlaja alatt közlekedő Skylight olajszállító tartályhajót támadás érte Omán Musandam partjaitól nagyjából öt tengeri mérföldre. Az incidens során négy ember megsérült, a húsz fős legénységet pedig evakuálni kellett.

A Reuters beszámolója szerint a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának számító szoros köti össze a legnagyobb Öböl menti olajtermelő országokat – köztük Szaúd-Arábiát, Iránt, Irakot és az Egyesült Arab Emírségeket – az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel. 

Teherán évek óta fenyeget azzal, hogy lezárja a szűk tengeri átjárót, ha támadás éri az Iráni Iszlám Köztársaságot. Ez esetben a legfontosabb olajszállítási útvonal válna használhatatlanná, ami jelentős hatással lenne a világpiaci árakra is.

A szakértől három fő forgatókönyvvel számolnak az iráni konfliktus kapcsán:

• egy korlátozott csapás esetén az olajárak csak átmenetileg ugranának meg, majd stabilizálódnának.
• Tartós drágulást az iráni export tartós kiesése vagy a regionális infrastruktúra sérülése hozhatna, a Goldman Sachs szerint napi egymillió hordó egyéves kiesése mintegy 8 dolláros áremelkedést okozna.
• A legnagyobb kockázat a Hormuzi-szoros zavara, ami szélsőséges esetben 100 dollár fölé is emelheti az olajárat. 

A Brent olaj világpiaci ára a kereskedés pénteki zárásakor, vagyis még a konfliktus kirobbanása előtt 72,48 dollár volt hordónként.

Donald Trump keményen üzent

Donald Trump amerikai elnök vasárnap nyilvánosan figyelmeztette Iránt, hogy ne hajtson végre megtorló csapásokat az Amerikai Egyesült Államok és Izrael által indított légitámadásokat követően.

„Irán most azt állítja, hogy ma nagyon keményen fog visszavágni, keményebben, mint valaha. Jobb, ha ezt nem teszik – írta Trump a Truth Social közösségi platformon, majd kilátásba helyezte, hogy ha irán mégis válaszlépéseket tenne, Washington soha nem látott erejű csapással reagálna.

A több mint 200 halálos áldozattal járó akció – az iráni Vörös Félhold adatai szerint – azonnali választ váltott ki: iráni csapások érték Izraelt és a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonai támaszpontokat. Az Iráni Forradalmi Gárda közleményben esküdött bosszút. Az elit alakulat szerint hamarosan a legnagyobb katonai műveletek kezdődnek meg az iráni fegyveres erők történetében Izrael és az amerikai regionális bázisok ellen.

Donald Trump később, CBS Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy szerint vannak jó jelöltek Irán vezetésére. Az amerikai elnök részleteket nem közölt arról, hogy kik ezek a jelöltek.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a hadműveletet a történelem leghalálosabb, legösszetettebb és legprecízebb légi akciójának nevezte, célként az iráni rakétaprogram és haditengerészet megsemmisítését jelölve meg.