Számháborúzni nem fog a Mol, de felvázolt egy nagyon kellemetlen forgatókönyvet: ez történhet az üzemanyagárakkal az iráni konfliktus miatt

Donald Trump amerikai elnök világos üzenetei, a washingtoni narratíva előrevetítette a háborút, szombaton az iszlamista rezsim megbuktatására Amerika Izraellel közösen meg is támadta az Iráni Iszlám Köztársaságot. Válaszként nemcsak izraeli területeket, de a térségben különböző országok területein állomásozó amerikai katonai támaszpontokat is célba vettek légicsapásokkal, valamint drónokkal. 

Ali Hamenei ajatollah is életét vesztette az Iránt ért amerikai–izraeli támadásban. Az iráni vezetés nem adja fel, bombázták a szomszédos államokat és lezárták a Hormuzi-szorost. 

A nyugati Perzsa-öblöt keleten az Ománi-öböllel, majd tovább az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal összekötő tengerszoros szombati blokádja Magyarország szempontjából különösen rossz időzítés. A tengeri olajszállítások megakadályozásával olyan helyzetet teremt, ahol még inkább felértékelődik a szárazföldi kőolajellátás, hazánk esetében a Barátság kőolajvezetéken keresztül. „Súlyos háború előtt állunk, ez meg fogja bénítani az ottani olajkitermelést és szállítást. Könnyen lehet, hogy a Barátság kőolajvezeték fontossága az iráni háború miatt a kétszeresére nő – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök nemrég. Szerinte 

A Mol nem megy bele számháborúba

Bár olaj nem jön Magyarországra a Hormuzi-szoroson keresztül, a piaci hatások bőven elérhetnek Magyarországig – hívta fel a figyelmet az Index cikkében Szabó Szabolcs, a Mol csoport értéklánc-menedzsmentjének ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, „Irán megtámadása potenciálisan nagyon komoly hatással bír világszinten is. Lehet olyan forgatókönyv, hogy elszabadulnak az árak, de nem mennénk bele számháborúba, mert egyelőre nagyon sok a kérdőjel a rövid távú hatásokat illetően.”

Az igazgató rámutatott arra is, hogy az első piaci reakciókat hétfőn látjuk majd, de abban reménykednek, hogy a szereplők számoltak egy iránihoz hasonló katonai beavatkozással. Annyi biztos – áll a Világgazdaság egy korább cikkében –, hogy Irán az elmúlt napokban látványosan felgyorsította az olaj tankerekre rakodását a Perzsa-öbölben található, stratégiai jelentőségű Harg-szigeti terminálján. A Kpler adatai szerint február 15. és 20. között csaknem 20,1 millió hordó nyersolajat töltöttek hajókra. Ez majdnem háromszorosa az egy hónappal korábbi, azonos időszakban mért mennyiségnek, és napi szinten meghaladja a 3 millió hordót – jóval Irán megszokott exportátlaga felett.

„Jelenleg az iráni export döntő része Kínába megy, és a mostani eszkaláció után ez is érdemben csökkenhet” – tette hozzá ennek kapcsán Szabó Szabolcs, aki úgy véli, ezzel Venezuela után újabb nehézolaj-importőrt veszítene Kína, ami felgyorsíthatja az orosz és a kínai vezetés közeledését is. „Sok még a kérdőjel tehát, de egy dolog biztos, és nekünk most erre kell figyelni: az európai piac és azon belül a mi közép-európai régiónk nagyon dízelhiányos, a Közel-Kelet pedig az USA után a második legfontosabb beszállító. Még a 70-es évekbeli olajválság idején volt egy bonmot, hogy 1 százalék termeléskiesés 10 százalék dízelár-emelkedést jelent. Ez most talán már túlzó, de az igaz, hogy a kevesebb termék magával hozza az áremelkedést” – fejtette ki a Mol ügyvezető-igazgatója, aki úgy véli, a dízel és földgáz ára is tud érzékenyen reagálni arra a helyzetre, ha nem biztonságos a Hormuzi-szoroson való átkelés, hiszen a dízel esetében az export 20 százaléka, földgáznál pedig a 10 százaléka halad itt keresztül.

Nehéz helyzetet teremtettek az ukránok a Barátság kőolajvezeték leállításával

„A tengeri szállítások elbizonytalanodásával járó helyzetben követeljük az ukránoktól, hogy azonnal indítsák újra az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken!” – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében vasárnap reggel. 

Szabó Szabolcs szerint ha az ukránok a közeljövőben sem indítják újra a szállítást Magyarország felé, „az két ponton okoz komoly problémát. Bizonytalan, hogy mennyi alternatív olajat tudunk felhozni az Adrián, és a nem oroszból eleve kevesebb gázolajat tudunk gyártani. Most bizonyos értelemben segít, hogy a sajnálatos tűzeset miatt kisebb kapacitással megy a Dunai Finomító, így kevesebb nyersanyag kell, viszont a stratégiai készlet felhasználása miatt nem lehet se Magyarországról, se Szlovákiából exportálni. Röviden, egyensúlyi kockázattal állunk szemben” – hangsúlyozta Szabó. 

– közölte. 

„Amikor reális a veszély, hogy a termék- vagy alapanyaghiány árnövekedéshez vezethet, a több beszállító felé elmozdulás az egyik »no regret move«, egy lépés, amely észszerű, és növeli az ellátásbiztonságot. A több forrás és a több útvonal a mi  kelet-közép-európai régiónkban értelemszerűen az orosz alapanyag-ellátást is jelenti. Formállogikailag belátható, hogy az erről való lemondás biztosan nem növeli az ellátásbiztonságot” – vélekedett az ügyvezető igazgató.