Figyelmeztetnek a nagy katonai vezetők: Európa gyors leválása az amerikai védelemről komoly veszélyekkel járhat
Az európai hadseregek működésének számos kulcsterülete ma is amerikai technológiára épül, ami egyre intenzívebb vitát vált ki a kontinensen. Miközben Brüsszel és több tagállam a technológiai önállóság erősítését sürgeti, katonai vezetők arra figyelmeztetnek: az amerikai vállalatokkal szembeni túl gyors vagy túlzott korlátozások nemcsak gazdasági, hanem közvetlen biztonsági kockázatot is jelenthetnek Európa számára.
Az európai fegyveres erők kritikus rendszereinek jelentős része amerikai szoftverekre, felhőszolgáltatásokra és hálózatokra épül. Nem csupán az amerikai gyártású fegyverrendszerek – például a Lockheed Martin által fejlesztett Aegis lég- és rakétavédelmi rendszer – jelentenek függőséget, hanem a kommunikáció, a hírszerzés, az adatkezelés és a parancsnoki rendszerek mögötti digitális infrastruktúra is. Több európai haditengerészet már most is az Aegis rendszerre támaszkodik, és a német haditengerészet számára fejlesztett új F127-es légvédelmi fregatt is erre a technológiára épül.
Egy névtelenséget kérő európai katonai tisztviselő szerint a technológiai szuverenitásról szóló politikai diskurzus nem reális és nem segítőkész, mivel a legtöbb európai platform amerikai háttérrendszerekre támaszkodik.
Rövid távon tehát nem kivitelezhető az érdemi leválás.
A téma politikai súlyát növelte Donald Trump amerikai elnök változó hangvétele a transzatlanti biztonsági együttműködésről, valamint az a korábbi kijelentése, melyben nem zárta ki Grönland megszerzésének lehetőségét. A fejlemények több európai fővárosban – különösen Párizsban – felerősítették az önálló védelmi és technológiai képességek gyorsabb kiépítésére irányuló törekvéseket.
Emmanuel Macron francia elnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy Európának fel kell gyorsítania geopolitikai önállóságának kiépítését, külön kiemelve a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika területét. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: tavasszal „technológiai szuverenitási csomagot” terjesztenek elő, amely csökkentené az Európai Unió függőségét az amerikai felhőszolgáltatóktól, és ösztönözné az európai technológiai vállalatokat.
Attól félnek, Amerika bármikor lekapcsolhatja a védelmi rendszereket
A katonai vezetők ugyanakkor attól tartanak, hogy egy hirtelen leválási kísérlet képességbeli hiányosságokat, működési töredezettséget és kiberbiztonsági kockázatokat okozna. Andrew Turner, a brit királyi légierő nyugalmazott vezérkari főnöke szerint jelenleg „lázas felmérés” zajlik annak azonosítására, mely területeken nincs valódi nemzeti ellenőrzés a védelmi rendszerek felett. Úgy fogalmazott: egy olyan európai harci repülőgép, amely digitálisan teljesen független az Egyesült Államoktól, „szinte elképzelhetetlen”.
A függőség nem csupán a fegyverrendszerek szintjén jelenik meg. A német haderő tavaly megállapodást kötött a Google-lel biztonságos felhőszolgáltatások biztosítására a digitalizáció részeként, míg a brit védelmi minisztérium 240 millió font (mintegy 110 milliárd forint) értékű szerződést ítélt oda a Palantir amerikai technológiai vállalatnak adatelemzési képességek fejlesztésére. Ezzel szemben Svájc adatvédelmi aggályokra hivatkozva elutasította a Palantir ajánlatát.
Egyes politikai körök attól tartanak, hogy egy esetleges politikai konfliktus esetén az amerikai kormányzat technikai úton korlátozhatná bizonyos rendszerek működését.
Mások inkább kereskedelempolitikai eszközként tekintenének az európai piacra, amelyhez korlátoznák a hozzáférést, ha Washington élezné a kereskedelmi vitákat.
A technológiai vállalatok ugyanakkor igyekeznek megnyugtatni az európai partnereket. A müncheni konferencián 15 cég – köztük a Microsoft, az Amazon és a Google – úgynevezett „megbízható technológiai szövetséget” jelentett be, amely közös biztonsági és adatvédelmi normák betartását ígéri a beszállító nemzetiségétől függetlenül. A Google jogi igazgatója, Kent Walker hangsúlyozta: a nemzetbiztonság és a digitális biztonság szorosan összefügg, ezért a digitális ellenálló képesség erősítése kulcskérdés.
Szakértők szerint rövid távon irreális lenne az amerikai technológiai óriásvállalatok európai megfelelőinek teljes körű kiépítése. A vita így várhatóan a stratégiai autonómia és a működési realitások közötti egyensúly megtalálásáról szól majd. Az európai döntéshozók előtt álló kérdés az, hogy miként lehet csökkenteni a kiszolgáltatottságot anélkül, hogy az a kontinens azonnali védelmi képességeinek gyengüléséhez vezetne.
