Korszakos autópálya-építés kezdődik: ez lesz Dél-Magyarország legfontosabb közlekedési beruházása – összekötik Nyugat-Európával
Az M9-es gyorsforgalmi út fejlesztése újabb fontos lépéshez érkezett a dél-magyarországi régióban. Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár a Facebookon számolt be arról, hogy Jánoshalmán egyeztetést tartottak a projekt kapcsán.

A találkozón részt vett Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője, a helyi polgármesterek, valamint Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium útépítésekért felelős helyettes államtitkára. Az egyeztetés fókuszában az M9-es 51-es és 53-as főutakat összekötő, Tompáig tartó mintegy 59 kilométeres új szakasza állt.
Lánszki szerint ez a beruházás mérföldkő a déli régiónak, mivel nem csupán a szerb határt köti össze nyugati irányokkal, hanem hosszú távon, a következő két évtizedben alapvetően befolyásolhatja a térség gazdasági fejlődését. A politikus kiemelte, hogy a fejlesztés hiánypótló a magyar gyorsforgalmi úthálózatban.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2010 óta jelentősen bővült az autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat hossza Magyarországon. A kormányzati tervek szerint 2034-ig összesen 279 kilométer új gyorsforgalmi út épül, további 299 kilométeren pedig a meglévő hálózat kapacitásbővítésére kerül sor, amelyek részben koncessziós szerződések keretében valósulnak meg.
Félidőnél jár az M9-es tervezése
Félidőhöz érkezett az M9-es gyorsforgalmi út tervezése, amely a szekszárdi Duna-hídtól a szerb határig húzódik majd. A nettó 5,9 milliárd forintos, hazai forrásból finanszírozott előkészítés után 2028-ban jöhet a kivitelezői közbeszerzés, az építkezés három évig tarthat.
Bányai Gábor országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy az M9-es gyorsforgalmi út tervbemutatóján az is kiderült, hol tart a beruházás: a tervezési folyamat jelenleg félidőnél jár, a teljes, minden tervdokumentációt tartalmazó kiviteli tervek 2027-re készülhetnek el. Amennyiben a dokumentáció elkészül, 2028-ban indulhat a kivitelezői közbeszerzés,
a számítások szerint az építkezés hároméves átfutással valósulhat meg.
A fejlesztés ma Magyarország legnagyobb értékű és leghosszabb gyorsforgalmi úthálózati beruházásai közé tartozik. A tervezett szakasz a szekszárdi Duna-híd térségétől indul, és Tompán keresztül a szerb határig tart. A projekt mintegy 60 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését öleli fel.
A projekt műszaki tartalmát a térség erős érdekérvényesítése is alakította. A gyorsforgalmi út mellett bekerült a tervek közé a Jánoshalma és Kiskunhalas közötti, több mint 18 kilométer hosszú párhuzamos kerékpárút megtervezése, valamint főúti fejlesztés is.
Hivatalos bejelentés: totálisan átépítik Magyarország legrégebbi autópályáját, rá se ismerünk majd
2027 őszén az M7-es bővítésével újabb, a közvélemény által is kiemelten figyelt szakasz kezdődik meg a magyar autópálya-fejlesztések történetében. A következő években dől el, hogy a koncessziós konstrukció mennyire tudja fenntarthatóan kezelni a bővülő autópálya-hálózat üzemeltetését, és a beruházások valóban képesek-e érdemben csökkenteni az ország legforgalmasabb útjain tapasztalható torlódásokat.


