Korszakos orosz bejelentés, erre nem számított az EU: 2028-tól övék az összes kritikus nyersanyag, leválik minden importról – teljesül az energiafüggetlenség
Miközben mindenki az orosz energiáról való leválásról beszél Európában, közben Oroszország leválik minden kritikus energiaimportról. Az ország az évtized végéig megszünteti a ritka fémektől, például a tantáltól, a nióbiumtól és a ritkaföldfémektől való függőséget.
Az orosz Szövetségi Ásványi Erőforrások Ügynöksége (Rosnedra) arra számít, hogy Oroszország 2028-ra függetlenné válik az importált lítiumtól, 2030-ra pedig bizonyos ritka és ritkaföldfémektől – számolt be a Neftegaz orosz hírügynökség O. Kazanov, az ügynökség vezetőjének hétfőn, az orosz Állami Dumában tett beszéde kapcsán.
A tények alapján úgy vélem, hogy 2028-ra megszűnik a külföldi lítiumellátástól való függőségünk, 2030-ra pedig a ritka fémektől, például a tantáltól, a nióbiumtól és a ritkaföldfémektől való függőségünk.
A Rosnedra vezetője szerint Oroszország más típusú ásványi nyersanyagoktól való függősége is jelentősen csökkenni fog, bár ennek a függőségnek a teljes megszüntetése már 2030 utánra várható.
Oroszország állami tartalékában 229 nyersanyag van, amiből 17-et csak importból oldanak meg. Ez utóbbiak olyan fémek, amely jelentős szerepet játszanak az orosz gazdaság kritikus fontosságú ágazatainak ellátási láncaiban.
Például ipari lítiumbányászat jelenleg nincs Oroszországban, így évente 9000 tonna lítium behozatalára kényszerül. A kohászati fejlesztési stratégia szerint az évtized végére Oroszországban már öt lítiumbányának kell működnie.
Az oroszok több lítium- és ritkaföldfém-lelőhelyet kezdenek el kiaknázni
Oroszország évente körülbelül 1500 tonna ritkaföldfémet importál, míg saját termelése körülbelül 50 tonna/év. Az ország tartaléka 29 ritkaföldfémből 658 millió tonna, amiből 28,5 millió tonna feltárásra vár.
A feltárásban és kitermelésben a Roszatom is részt vesz, egyidejűleg egy folyamatláncot is kiépít a ritkaföldfém- (REM-) koncentrátumok szétválasztására és koncentrátumok előállítására.
A Roszatom tervei szerint 2026 végére megkezdi a késztermékek fogadását, amivel felveszi a tantál, a nióbium, a cirkónium, a neodímium, a prazeodímium, a lantán, a cérium és a szkandium hazai kitermelés egészét, valamint kielégíti az ország titántartalmú koncentrátumok iránti igényének mintegy 60 százalékát.
Hatalmas nyersanyagkészleteket rejt az orosz föld
O. Kazanov elmondta, hogy Oroszország vezető szerepet tölt be számos ásványi nyersanyag, köztük az olaj és a földgáz tartalékaiban. A Rosnedra vezetője szerint az ásványi erőforrások jelenleg az ország GDP-jének körülbelül 11 százalékát és a költségvetési bevételek 25 százalékát teszik ki.
Körülbelül 15 nyersanyagtípusban vagyunk az első ötben, beleértve az olyan kritikus fontosságú nyersanyagokat is, mint az olaj, a nikkel, a platinacsoportbeli fémek és az arany.
Oroszország olajkészletei 31 milliárd tonnát, gázkészletei pedig 63 000 milliárd köbmétert tesznek ki. Mint a Világgazdaság rávilágított, Oroszország folyékony szénhidrogénkészleteinek (lényegében az olaj) végső növekedése 2025-re elérte a 640 millió tonnát, gázkészletei pedig a 670 milliárd köbmétert. Az oroszországi olajkészletek növekedése 666 millió tonna, a gázkészleteké pedig 679 milliárd köbméter volt 2025-ben. Ez azt jelenti, hogy egyre jelentősebb kitermelt készletet tartanak fenn.
A múlt évben különösen a nemesfémek területén ért el Oroszország számottevő készletnövekedést. Az arany esetében plusz 600 tonnáról érkezett hír. A lelőhelyek három fő területen találhatók:
- Hakaszföldön a Fjodorovszkoje–Kedrovszkoje mezőben 21,7 tonna arany- és 17,6 tonna ezüstkészletet azonosítottak,
- a Magadani területen fekvő Dubacs lelőhelyen 14,7 tonna aranyat,
- a Kamcsatkai területen lévő Kajurkovszkoje lelőhelyen pedig 10,8 tonna aranyat és 12 tonna ezüstöt.
Oroszország új, hatalmas olajmezőt fedezett fel a lehető legjobb helyen – 55 millió tonnát rejt magában
A Gazprom Nyefty orosz olajipari vállalat új, jelentős méretű olajmezőt jelentett be a Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzet arktiszi övezetében, a Jamal-félsziget déli részén. A cég hétfői közleménye szerint a lelőhelyen körülbelül 55 millió tonna olaj rejtőzhet a földben.
Ez az elmúlt három évtized legnagyobb felfedezése a régióban. A fúrás során 2,7 kilométer mélységben ipari mennyiségű kén- és alacsony viszkozitású olajat, valamint gázt és kondenzátumot mutattak ki.
A felfedezés elősegíti az ország 2050-ig szóló energiastratégiáját, amely az arktiszi projektek fejlesztését helyezi előtérbe. A cég szerint az új készletek lehetővé teszik a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználását. A következő lépésként további kutatómunkákat és részletes feltárást terveznek a lelőhely pontosabb feltérképezésére és a fejlesztési program kidolgozására.
