Újabb fejfájás Brüsszelnek: sorra lázadnak fel a tagállamok a 20. szankciós csomag ellen – hiába céloznak az oroszokra, ha Európának fáj a legjobban
Az Európai Bizottság újabb, immár 20. szankciós csomagja komoly belső ellenállásba ütközött az Európai Unióban. Több tagállam szerint a tervezett intézkedések túl messzire mennek, és akár az uniós érdekeket is sérthetik – írta az Origo.
Az Európai Bizottság célja, hogy tovább csökkentse az orosz olajbevételeket, és ezzel fokozza a nyomást Moszkván az ukrajnai háború lezárása érdekében. Most azonban kiderült, hogy több tagállam is kifogásolja a javaslat egyes elemeit.
A tervek szerint az EU megbüntetné azokat a külföldi kikötőket és bankokat, amelyeket Oroszország illegális olajértékesítésre használ. A javaslat azonban több érzékeny pontot is érint.
Brüsszel szankciói hátba szúrták az energiabiztonságot
A források szerint több főváros óvatos a grúziai és indonéziai kikötőket célzó intézkedésekkel kapcsolatban. Olaszország és Magyarország aggályokat vetett fel a grúziai Kulevi kikötő szankcionálása miatt. A háttérben az áll, hogy ezen az útvonalon Azerbajdzsánból is érkezik földgáz Európába, amely fontos energiaforrás.
Eközben Görögország és Málta egy indonéziai kikötő ügyében jelezte fenntartásait. Emellett pedig Olaszország és Spanyolország is kifogásolja egy Kubában működő bank elleni tervezett intézkedéseket, mivel ez az egyetlen kubai pénzintézet, amely devizával dolgozik, és uniós diplomatákat, illetve segítségre szoruló EU-állampolgárokat szolgál ki.
A vita tovább éleződött egy kapcsolódó javaslat miatt is, amely szerint az orosz olaj árplafonját a tengeri szolgáltatások – például biztosítás és szállítás – teljes betiltásával váltanák fel.
Ehhez azonban a G7-országok támogatása szükséges, és az Egyesült Államok egyelőre nem kötelezte el magát.
A növekvő szkepticizmus komolyan gyengítheti a csomag hatását. Az uniós nagykövetek hétfőn tárgyalták az intézkedéseket, de a jóváhagyáshoz minden tagállam támogatása szükséges. A Bizottság célja, hogy még ebben a hónapban elfogadják az új csomagot.
A tervezet Kirgizisztánt is érinti: Brüsszel teljesen megtiltaná a szerszámgépek és bizonyos rádióberendezések exportját az országba, arra hivatkozva, hogy ezek segíthetik Oroszország hadiiparát. Az uniós export e termékekből Kirgizisztánba nyolcszorosára nőtt a háború 2022-es kirobbanása óta. Ugyanezen áruk Kirgizisztánból Oroszországba irányuló kivitele ezer százalékkal emelkedett. Az EU szerint a kirgiz hatóságok keveset tettek az áramlás megfékezésére.
Daniyar Amangeldiev, a kirgiz miniszteri kabinet első elnökhelyettese a Bloombergnek elmondta, hogy a javaslat igazságtalanul célozza országát. Szerinte a növekedés azért látványos, mert a kiindulási szint korábban szinte nulla volt. Azonban leszögezte:
Kirgizisztán kész fellépni, ha az EU bizonyítékot szolgáltat visszaélésekre.
A csomag több, Kínában és más országokban működő vállalat szankcionálását is javasolja, amelyek az EU szerint Oroszország hadigépezetét látják el. Emellett újabb, úgynevezett „árnyékflottához” tartozó hajók kerülnének feketelistára.
A tervek között szerepel további kereskedelmi korlátozások bevezetése, valamint kriptovaluta-szolgáltatók és külföldi bankok célba vétele is, amelyek Brüsszel szerint segítik Moszkvát a szankciók kijátszásában.
A 20. csomag tehát nemcsak Oroszországnak, hanem az EU-n belüli egységnek is próbája lehet. Az egyhangú döntés követelménye miatt bármely tagállam blokkolhatja az elfogadását — és a jelek szerint a vita még korántsem zárult le.
Ursula von der Leyen fogadkozik: most tényleg elpusztítja Oroszországot – bemutatta Brüsszel új tervét Putyin kivéreztetésére
Az Európai Bizottság bejelentette az Oroszország elleni huszadik szankciós csomagot, amely az energia-, pénzügyi és kereskedelmi ágazatokat célozza. Brüsszel abban reménykedik, hogy a Kremlt ezzel végre tárgyalásra tudja kényszeríteni.
