Magyarország más útvonalon várja az orosz tartályhajót – keresztbe tett a Finn-öböl jege az orosz exportnak, az olajénak is

Már a teljes leállás fenyegeti azon teherhajók útját, amelyek a Finn-öblön keresztül kívánnak orosz exportcikkeket juttatni a világpiacra. A jégtörő kevés, emiatt korlátozások is vonatkoznak az öbölbe érkezett hajókra. Hiány van továbbá azokból a búvárokból, akik elvégeznék a hajók kötelező víz alatti ellenőrzését.

A kialakult helyzetről az orosz Kommerszant című lap számolt be vállalatoktól és iparági szövetségektől származó levelek alapján. Forrásai állítását az orosz közlekedési minisztérium megerősítette, mondván a Finn-öböl jégviszonyai eltérnek a várttól, a jég vastagsága március elejére meghaladja a 0,3–0,4 métert.

A gyorsan és folyamatosan romló jégviszonyok miatt a kikötőkapitányok közlekedési korlátozásokat vezettek be. A szentpétervári Nagykikötő kapitányának február 16-i rendelete értelmében például

• a jégerősítés nélküli hajók csak egyéni "jégkísérettel" (jégtörő-ksérettel) közlekedhetnek, ha a jég vastagsága 15–30 centiméter,
• az Ice 1 osztályú hajók eleve csak jégkísérettel közlekedhetnek.
• Február 19-től a jégerősítés nélküli hajók egyáltalán nem haladhatnak, ha a jég vastagsága 30–50 centiméter.
• Az Ice 1 és Ice 2 osztályú hajók csak jégtörő kísérettel léphetnek be a kikötőbe.

Hasonló korlátozást vezettek be Uszty-Luga kikötőjében is.

A fémek egyelőre nem utaznak külföldre

Egy hajónak átlagosan 8-12 óra alatt tud belépni a kikötőbe - ezt a Tengeri Kereskedelmi Kikötők Szövetsége panaszolta az Andrej Nyikityin közlekedési miniszternek február 10-i levelében. Ugyanennyi idő kell a kikötő elhagyásához.

Az Orosz Acél vállalat szintén a miniszternek írta február 13-án, hogy a korlátozások gyakorlatilag megbénítják a fémtermékek exportját az Északnyugati-medence tengeri kikötőin keresztül. Hiába szállíttatják a vásárlók a kohászati rakományokat jégosztályozott flottákkal, ha a Balti-medencében nem jutnak hozzá a kötelező, egyedi jégtörő-kísérethez. Egy ilyen kíséret 16-24 órán át tart.

Videózni kellene a víz alatt

Továbbra is kötelező a Finn-öböl kikötőibe külföldi kikötőkből belépő összes hajó víz alatti ellenőrzése, videofelvétellel. Ezeket a búvárellenőrzéseket azonban lehetetlen teljes körűen lebonyolítani a Nagy Kikötőben és Uszty-Luga kikötőjében az egyik panasz szerint. A Balti-tengeren októbertől januárig egy hajó ellenőrzése átlagosan 11 óra 27 percig tart.

Az említett ellenőrzését bizonyos öblökben egy 2025 júliusi elnöki rendelet írja elő. A munka megszervezése novemberben a kikötők üzemeltetőjének feladata lett. 

 Ezután a biztonsági őrök döntenek a belépés engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy a hajó víz alatti hajótestének ellenőrzéséről.

Késlekedik az import is

Az új szabályozás miatt a Ruszal késve jut hozzá a működéséhez szükséges timföldhöz, erről a társaság egyik igazgatója, Alekszandr Gordimov írt Alekszandr Posivaj közlekedési miniszterhelyettesnek február 9-én. A timföld a szentpétervári Nagy Kikötőn keresztül érkezne. Azonban elsőbbségi jégtörő segítséget azonban csak

• a sürgősségi hajók,
• a veszélyes rakományt szállítók
• és a rendszeres útvonalon közlekedő hajók

kapnak. A szárazáru-szállító hajókat, beleértve az alumínium-oxidot szállítókat is utoljára szolgálják ki. Az alumíniumolvasztóknak már nincs elég nyersanyaguk, fenyeget a leállásuk. Alekszandr Maszko, az Első Kikötői Társaság vezetője úgy látja, hogy a korlátozások miatt csökkenhet, akár le is állhat a kulcsfontosságú exportcikkek termelése. Elsősorban vasról, színesfémekről, ásványi műtrágyákról és egyéb termékekről van szó.

A szervezet a balti-tengeri jégtörő flotta megerősítését, valamint a nem veszélyes rakományok – konténerek, fémek, alumínium-oxid, szén, műtrágyák – víz alatti ellenőrzésének ideiglenes szüneteltetését kéri súlyos jégviszonyok esetére. Az Orosz Ásványi Műtrágya Gyártók Szövetsége a jégosztályú hajók navigációjának könnyítését szeretné elérni Szentpétervár és Uszty-Luga kikötőiben.

A Kommerszant szénipari forrása szerint a hajók víz alatti ellenőrzése tonnánként 0,50–1,50 dollárral növeli az exportlogisztikai költségeket. Csak a szénipar éves, ilyen költségeit több százmillió dollárra becsüli.

Jön néhány jégtörő

A Közlekedési Minisztérium válasza szerint  Roszmorport állami vállalat 11 jégtörője kínál majd kíséretet a Balti-tengeren a 2025-2026-os téli szezonban, a munkába beszáll egy másik intézmány Szpaszatyel Karev nevő hajója is, február 19-én pedig a Murmanszk jégtörő. Kidolgoznak továbbá egy tervet az egyedi jégtörő-értékelés egységesítésére, hogy bizonyos, alacsony jégosztályú hajók is közekedhessenek jeges vízen. 

A Gyelo csoport szerint utoljára több mint 15 éve volt hasonló időjárás. A csoport balti termináljai normálisan működnek, a Gyelónak nincs olyan hajója, amely jégtörő kíséretre várna.

Drágult a kőolaj

Egy másik orosz lap szerint további orosz kikötőkben is korlátozásokat vezettek be, de a helyzet rendeződik. Azonban a korlátozás sújtja azokat a hajókat is, amelyek Oroszországból olajat, kőolajtermékeket és LNG-t exportálnak.

A szénhidrogénpiac már érzi is a hatásokat: január végén az orosz kikötőkből származó könnyű kőolajtermékek szállítási költségei 24-33 százalékkal emelkedtek. A drágulás a balti-latin-amerikai útvonalon volt a legjelentősebb, 32,7 százalékos, és tonnánként 112 dolláros költséget eredményezett. A nehéz kőolajtermékek kivitele ezen az útvonalon 20 százalékkal esett január utolsó hetében, részben a jégálló tartályhajók hiánya miatt. Primorszk és Uszty-Luga

• nyersolajat és kőolajtermékeket is exportál,
• a szentpétervári kikötő kőolajtermékeket,
• Viszock pedig az üzemanyagok mellett LNG-t.

Magyarország más útvonalon várja az orosz tartályhajót

Januárban ezek a kikötők összesen 5,88 millió tonna olajat szállítottak a decemberi 5,25 millió tonna után.
Magyarország is tengeri úton vár orosz eredetű kőolajat, miután a termék tranzitját Ukrajna leállította. Lépését hivatalosan a Barátság kőolajvezetékhez tartozó létesítmény háborús sérülésével magyarázza. A károkat azonban állítólag már elhárították, olaj mégsem érkezik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrán lépés mögött politikai döntést áll, azaz egy arra történő reagálás, hogy a magyar kormány nem támagatja Ukrajna uniós csatlakozását.

A Mol az orosz olaj nélkül maradt finomítóinak tengeri úton rendelt orosz olajat, erre az Oroszország elleni uniós szankciók lehetőséget adnak. Az olaj jó eséllyel a dél-orosz novorosszijszki kikötőből indul majd a horvátországi olajterminálra, vagyis a magyar importot nem érinti a Finn-öbölben tapasztalt, szokásosnál nagyobb jegesedés. Az új import megérkezéséig szükség lehet az ország biztonsági kőolaj- és olajtermék-készleteire is. A Mol már kérte az Energiaügyi Minisztériumot, hogy használhassa ezeket a tartalékokat.