Meglepő fordulat: Donald Trump tízezer katonát küldhet Irán ellen – ez nagy hatással lehet a félidős választásra
A Trump-adminisztráció fontolgatja, hogy további tízezer katonát küldjön a Közel-Keletre a következő napokban – árulta egy magas rangú amerikai tisztségviselő az amerikai sajtónak. Ez a jelentős erősítés tovább növelné a térségben állomásozó amerikai szárazföldi erőket, és egyben jelzésértékű lehet arra nézve, hogy Washington elszánta magát egy esetleges iráni szárazföldi hadműveletre.
A hír akkor szivárgott ki, amikor Trump elnök folyamatosan az Iránnal folytatott tárgyalásokról kommunikál. Teherán egyelőre nem egyezett bele magas szintű találkozóba, és gyanakvóan fogadja az amerikai diplomáciai kezdeményezést, amelyet az iráni tisztviselők újabb megtévesztésnek tartanak.
A döntés várhatóan a jövő héten születhet meg. Washington több lehetőséget mérlegel a perzsa állammal szemben, amelyek között szerepelhet egy végső csapás is – ez akár szárazföldi erők bevetését és nagyszabású légi bombázásokat is magában foglalhat. Trump még nem döntött ezek végrehajtásáról, de források szerint kész az eszkalációra, ha a tárgyalások nem hoznak gyors és kézzelfogható eredményt.
A Pentagon több forgatókönyvet dolgozott ki
A Pentagon több katonai lehetőséget vázolt fel az iráni háború lezárására, amennyiben a diplomáciai tárgyalások kudarcot vallanak – különösen, ha Irán továbbra is zárva tartaná a Hormuzi-szorost. Ezek között szerepel:
- a stratégiai jelentőségű Harg-sziget vagy a Larak-sziget megszállása vagy blokádja,
- az Abu-Músza-sziget és két kisebb sziget elfoglalása a Perzsa-öböl bejáratánál,
- valamint iráni olajexportáló hajók feltartóztatása.
A tervek között említik továbbá a szárazföldi műveleteket Irán belsejében, valamint nagyszabású légitámadásokat az iráni erőművek és energetikai infrastruktúra ellen. A Fehér Ház egyelőre elméleti szinten említi a szárazföldi akciókat.
Irán megtorlással fenyegetőzik a Perzsa-öböl egész térségében, ha amerikai vagy szövetséges erők támadást indítanának az energetikai létesítményei ellen.
Hogyan befolyásolhatja az iráni háború a 2026-os félidős választást?
Az Egyesült Államokban 2026. november 3-án rendezik a félidős kongresszusi választást, ahol minden képviselőházi mandátum és a szenátus egyharmada megújul. Szakértők szerint
egy Irán elleni elhúzódó vagy költséges szárazföldi háború inkább gyengítheti a Trump-adminisztráció és a Republikánus Párt pozícióját a voksoláson.
Történelmi tapasztalatok szerint a hosszabb külföldi konfliktusok – különösen ha amerikai áldozatokkal és magasabb üzemanyagárakkal járnak – gyakran elidegenítik a független szavazókat. Az olajár-emelkedés és a bizonytalanság miatt a választók a belföldi gazdasággal kapcsolatos kérdésekre fókuszálnak, ami kedvezhet a Demokrata Pártnak.
Hiába ígérte Trump a fúrás fellendítését, az amerikai olajtermelés nem nő akkorát, hogy lenyomja az árakat
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros zárlata miatt négyéves csúcs közelében az olajár, de ezen a legnagyobb termelő Egyesült Államok nem tud segíteni a kibocsátás fokozásával. Bár Donald Trump az elnökválasztási kampányban az amerikai olajtermelés felfuttatását ígérte, ez azóta se következett be, és nem is fognak újabb projektekbe kezdeni a cégek, ha az olaj ára nem marad tartósan száz dollár felett.
