Félelmetes információk szivárogtak ki: ez még nem világháború, de a fél Közel-Keletet hirtelen beszippanthatja
A Perzsa-öböl menti országok egyre komolyabban fontolgatják, hogy csatlakoznak az Egyesült Államokhoz és Izraelhez az Irán elleni háborúban. Egyelőre kivárnak, de ha Teherán ismét kulcsfontosságú infrastruktúrát támad, az könnyen elszabadíthat egy sokkal nagyobb regionális konfliktust.
A Közel-Kelet ismét egy hajszálnyira van attól, hogy egy regionális háború teljes erővel berobbanjon.
A Perzsa-öböl legerősebb államai – élükön Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel – már azt sem zárják ki, hogy közvetlen katonai akcióba lépjenek Irán ellen.
Az elmúlt hetek során Irán közel 5000 rakétát és drónt indított a térség országai ellen, amelyek nemcsak katonai célpontokat, hanem olaj- és gázinfrastruktúrát, repülőtereket, sőt lakóövezeteket is eltaláltak. A támadásokban legalább 20 ember életét vesztette, és különösen az Egyesült Arab Emírségek szenvedett jelentős károkat.
Az Öböl menti országok egyelőre még kivárnak. A döntő vörös vonal egyértelmű: ha Irán közvetlenül támadja az energiaellátást, a vízellátást vagy más létfontosságú infrastruktúrát, akkor a katonai válasz elkerülhetetlenné válhat.
Ez azonban nem könnyű döntés, hiszen Teherán már most is világossá tette, hogy brutális megtorlásra készül.
Nagy ára lenne az Öböl menti országok háborújának
Az iráni vezetés például nyíltan megfenyegette a térség országait: ha az Egyesült Államok elfoglalná a stratégiai jelentőségű Kharg-szigetet – amelyen keresztül az iráni olajexport 90 százaléka halad át –, akkor nemcsak a szigetet bombáznák, hanem elaknásítanák a Hormuzi-szorost is. Ez a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala, amelynek lezárása globális gazdasági sokkot okozna.
Bezárta kapuit a Perzsa-öböl: Irán tengeri aknákkal teszi járhatatlanná az energiakereskedelem ütőerét – Trump brutális választ ígért
A stratégiai tengeri útvonalon normál esetben a világ energiaszállításának mintegy ötöde halad át. Irán azonban most elkezdett aknákat telepíteni a Hormuzi-szorosba, ami komoly akadályt jelenthet a hajózás újraindításában.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Irán már most is próbálja ellenőrzése alá vonni a tengeri kereskedelmet: egyes hajóktól tranzitdíjat szed a Hormuzi-szoroson való áthaladásért. Ez egyértelmű jelzés arra, hogy Teherán kész gazdasági fegyverként használni a kulcsfontosságú útvonalat.
Eközben a térségben egyre több jel utal arra, hogy a konfliktus már nem csak katonai frontokon zajlik.
Az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait is bejelentette, hogy iráni és Hezbollah-kapcsolatokkal rendelkező hálózatokat számoltak fel, amelyek kulcsfontosságú létesítmények elleni szabotázsra készültek.
A Perzsa-öböl országai emiatt egyre szorosabban működnek együtt:
- a hírszerzési információk megosztása felgyorsult;
- közös védelmi tervek készülnek;
- és már konkrét egyeztetések zajlanak arról is, milyen katonai lépéseket tehetnének együtt Irán ellen – akár amerikai és európai támogatással.
Egy rijádi találkozón – amelyen a legtöbb Öböl menti állam mellett olyan regionális szereplők is részt vettek, mint Egyiptom, Pakisztán és Törökország – a katonai opció is felmerült. Bár a Bloomberg értesülései szerint hivatalosan továbbra is a diplomácia élvez elsőbbséget, a hangnem egyre keményebb.
A szaúdi külügyminiszter egyértelmű figyelmeztetést fogalmazott meg: a türelem nem tart örökké. Az Egyesült Arab Emírségek pedig még ennél is direktebb üzenetet küldött, amikor kijelentette, hogy nem lehet „terrorizmussal zsarolni”.
A térség országai ugyanakkor komoly dilemmával néznek szembe, mivel attól tartanak, hogy ha belépnek a háborúba, Irán még agresszívebbé válik.
Ha viszont kimaradnak, akkor is célponttá válhatnak. Ráadásul az is benne van a pakliban, hogy az Egyesült Államok – élén Donald Trumppal – végül különalkut köt Teheránnal, és magukra hagyja szövetségeseit egy meggyengült, de bosszúszomjas Iránnal.
A konfliktus különösen azért veszélyes, mert az elmúlt években éppen ezek az országok próbálták enyhíteni a feszültséget Iránnal. Most azonban úgy tűnik, ez a stratégia összeomlott.
Energiaháború a Közel-Keleten: felmérték a következményeket, így néz ki a legrosszabb forgatókönyv – ezt évekig megsínyli a globális piac
Az olaj- és gázpiacokon akár évekig érezhető lesz az iráni háború hatása. A közel-keleti válság néhány hét alatt túlnőtte a katonai dimenzióját, és már most az energiaellátás lett a fő célpont. Hosszú távon pedig akár a teljes régió termelése megnyomorodhat.
