Energiaháború a Közel-Keleten: felmérték a következményeket, így néz ki a legrosszabb forgatókönyv – ezt évekig megsínyli a globális piac
Közel két tucat olaj- és gázlétesítményt ért támadás a Közel-Keleten az iráni konfliktus kezdete óta, az akciók pedig a háború elhúzódásával egyre gyakoribbá válnak. Szakértők szerint már a mostani helyzet is hónapokig tartó ellátási zavart és tartós árrobbanást okozhat a globális energiapiacon, amelynek a legnagyobb vesztese Európa lesz.
Mindössze három héttel azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, a konfliktus látványosan átlépte az energetikai vörös vonalat.
Az ABC friss elemzése szerint eddig legalább 23 olaj- és földgázlétesítményt ért katonai csapás a térség kilenc országában – és a támadások mögött iráni, izraeli és amerikai erők egyaránt állnak.
A helyzet súlyosságát nemcsak a célpontok száma mutatja, hanem azok jelentősége is. A támadások immár nem elszigetelt incidensek:
- finomítók,
- tárolók,
- exportterminálok,
- valamint kritikus gázmezők
is célkeresztbe kerültek. Az energiapiaci szakértők szerint a teljes ellátási lánc támadás alatt áll, ami a globális károkat is hatványozottan növeli.
A legnagyobb aggodalmat az váltotta ki, hogy a konfliktus kiterjedt a világ egyik legfontosabb szűk kereskedelmi keresztmetszetére, a Hormuzi-szorosra, ahol a világ olaj- és LNG-szállításának több mint 20 százaléka halad át. A forgalom azonban mára gyakorlatilag leállt, mivel Irán nyíltan fenyegeti az áthaladó hajókat, és már legalább öt tartályhajót ért támadás a Perzsa-öbölben.
Ez önmagában is sokkot okozna, de a szárazföldi infrastruktúra elleni csapások tovább rontják a helyzetet. Az egyik legsúlyosabb incidens az iráni South Pars gázmező elleni izraeli támadás volt.
Ez a mező az iráni gázellátás gerince, a teljes fogyasztás mintegy 70 százalékát biztosítja.
A létesítmény elleni csapás nemcsak azonnali kiesést okozhat, hanem dominóhatást indíthat el az ország energiarendszerében.
Hasonlóan kritikus célpont volt a katari Ras Laffan Industrial City, a világ legnagyobb LNG-feldolgozó központja. Iráni rakétatalálat után a létesítmény kapacitása 17 százalékkal csökkent, az éves bevételkiesés pedig elérheti a 20 milliárd dollárt. A javítás akár öt évig is eltarthat, ami teljesen átírja a korábbi várakozásokat.
Történelmi árat kell fizetnünk a közel-keleti háborúért
A szakértők ezt már a legrosszabb forgatókönyvként emlegetik. A probléma nemcsak a kieső termelés, hanem az, hogy ezek a létesítmények rendkívül komplex, egyedi mérnöki rendszerek, nem lehet gyorsan pótolni vagy újraépíteni őket.
Közben a finomítói kapacitások is célkeresztbe kerültek. Kuvaitban dróncsapások érték az ország két legnagyobb finomítóját, míg Szaúd-Arábiában a Ras Tanura és a yanbui üzemek sérültek meg. Az Egyesült Arab Emírségekben többször is tüzek ütöttek ki a fudzsairai tárolózónában, amely a térség legnagyobb finomított-termék-raktára.
Kiszivárgott: megindulnak az amerikai csapatok Irán felé, több ezer katonát vetnek be – azonnal kitört a pánik az olajpiacon
A közel-keleti válság egyre hevesebb reakciókat vált ki az energiapiacokon. A Hormuzi-szoros blokádja és az Irán elleni támadások is felvitték az olajárakat, de most több ezer amerikai katona indul a térségbe, ami azt jelezheti, hogy a konfliktus egyhamar nem ér véget.
A támadások nem kímélték Bahreint, Irakot, Ománt és Izraelt sem, miközben Iránban több üzemanyagraktár és -tároló is megsérült. Teheránban a csapások után súlyos a légszennyezés, helyi jelentések szerint savas és mérgező eső is előfordult a régióban.
Az energiapiaci szakértők egyetértenek abban, hogy a hatás tartós lesz.
Még ha a konfliktus azonnal véget érne is, a kiesett szállítások, a sérült infrastruktúra és a felhalmozódó logisztikai torlódások hónapokig, akár évekig éreztetik hatásukat.
Ha a háború a jelenlegi trendeket követi, minden egyes nap, amíg a részt vevő nemzetek késlekednek a békemegállapodással, legalább egy-két héttel hosszabb helyreállítási időt jelent az infrastruktúrában, az olajárak pedig valószínűleg idén már nem térnek vissza a konfliktus előtti szintre, de akár 2027 közepéig is eltarthat, amíg a piac kiheveri a háborút.
A piac reakciója már most látható: a bizonytalanság beépült az árakba, és minden újabb támadás tovább növeli a kockázati prémiumot.
Ha a Hormuzi-szoros zárva marad, és a támadások folytatódnak, a jelenlegi helyzet könnyen egy elhúzódó globális energiaválságba torkollhat.
A mostani események egyértelmű üzenetet küldenek: az energiainfrastruktúra többé nem mellékszereplő a konfliktusokban, hanem az egyik legfontosabb célpont lett. És ennek az árát végső soron az egész világ megfizeti.
Az iráni háború több szempontból sújtja Magyarországot – elárulták az elemzők, mikor kell számítani a legrosszabbra
Az immár három hete tartó közel-keleti konfliktus teljesen felforgatta a világpiacot. Az iráni háború negatív hatásai Magyarországon is érződnek.
