Már nem csak háborútól kell félnünk, még az óvóhelyektől is – kitört a botrány az EU-tagországban

Európa-szerte elhanyagoltak a lakossági óvóhelyek – derült ki azután, hogy egy ciprusi brit támaszpontot célzott dróntámadás után az elmúlt héten rendkívüli ellenőrzéseknek vetették alá az ilyen létesítményeket. A lőszergyártás ezerrel pörög az emberöléshez, az emberek megóvása sokkal kisebb figyelmet kap – bukott ki.

Cipruson a nyilvántartott 2500 polgári óvóhely közül körülbelül 200 használhatatlan. Az ellenőrök eltorlaszolt parkolóházakat, raktárként használt pincehelyiségeket, szeméttel teli óvóhelyeket találtak. Azt is megállapították, hogy egyes helyszínek csak a menedékhelyek adatbázisául szolgáló alkalmazásban léteznek.

Az Euronews szerint a szigetország esete az egész európai kontinensre kiterjedő problémára világít rá: a hidegháború idején létrehozott polgári óvóhelyek leromlottak.

Az európai országok közt nagy a különbségek a menedékhelyek elérhetőségében

Az EU-tagállamok között óriásiak a különbségek a polgári óvóhelyek lefedettségében.

Az északi és balti országok általában jól felkészültek. Finnország 50 500 óvóhelyet üzemeltet, amelyek az 5,5 milliós lakosság 85 százalékát lefedik. Ezek kettős hasznosítású pincékkel és a hálózatba integrált középületekkel léteznek. Észtország és Lettország pedig iskolákba és kórházakba is beépíti az óvóhely-kapacitást.

Németországnak kevesebb mint 600 működő bunkere van, ami a lakosság nagyjából 0,5 százalékát fedi le. A kormány 2030-ig 30 milliárd eurót szán arra, hogy egymillió ember számára hozzon létre helyet. A program azonban még a korai közbeszerzési szakaszban jár.

Hollandiában évtizedes leszerelések után szinte nincs működő óvóhely-kapacitás, és nem jelentettek be nagyobb újraindítási programot. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban is minimális a lefedettség: a vészhelyzeti tervezés elsősorban természeti katasztrófákra, nem pedig katonai fenyegetésekre fókuszál.

Ciprus 1999-ben indította el óvóhelyprogramját úgy, hogy új építkezések helyett meglévő föld alatti tereket alakított át. A kormány most olyan jogszabályon dolgozik, amely előírná, hogy az új társasházak föld alatti tereit óvóhelyként lehessen használni, és építési kedvezményekkel ösztönözné az ingatlanfejlesztőket.

A RescEU csak válságban segít

Az EU-nak nincs közvetlen felhatalmazása ennek a hanyatlásnak a kezelésére. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 196. cikke alapján a polgári védelemért az egyes nemzetállamok felelnek. Az EU csak segíthet vagy koordinálhat. Nem kényszerítheti ki óvóhelyek építését, nem finanszírozhat bunkereket, és nem állapíthat meg műszaki követelményeket. A szubszidiaritás elve miatt Brüsszelnek ezen a téren kevés a mozgástere.

Az EU a vészhelyzeti reagálóképesség felett rendelkezik. Az Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa (UCPM), amely a Vészhelyzeti Reagáláskoordinációs Központon keresztül működik, lehetővé teszi, hogy a tagállamok segítséget kérjenek, ha a nemzeti kapacitásuk kimerül.

Az EU 2021–2027 között több mint 196 millió euró kifizetését vállaltat a RescEU óvóhely-tartalékokra hat tagállamban.

A RescEU óvóhelyei azonban moduláris egységek, sátrak és előre gyártott táborok. Ezek kitelepítési infrastruktúrát jelentenek, nem robbanásálló polgári védelmi bunkereket.

Svédország rendelkezik a legnagyobb tartalékkal: 40,4 millió eurónyi, EU által finanszírozott készlettel, ami 36 ezer ember életvitelszerű elhelyezésére alkalmas.

Lengyelország hat bevethető „konténervárost” épít, amelyek mindegyike 10–14 nap alatt összeállítható, 35,5 millió eurós költségen. Horvátország, Szlovénia, Spanyolország és Románia további készleteket tart.

Ezek a készletek azonban kitelepítési helyzetekre szolgálnak – például árvizek, földrengések vagy konfliktus miatti népességmozgások esetén –, nem pedig arra, hogy egy támadás alatt a civilek helyben húzódjanak meg.

Milyen eszközei vannak Brüsszelnek?

Szerződésmódosítás nélkül nem lehetséges kötelező, EU-szintű óvóhelyszabványok bevezetése. Az EU ugyanakkor rendelkezik puhább szakpolitikai eszközökkel.

A UCPM 1,26 milliárd eurós megelőzési és felkészülési alapja támogatja a nemzeti kockázatértékeléseket, óvóhelyauditokat és határokon átnyúló gyakorlatokat. A szakmai mechanizmusok segíthetnek más államokra is kiterjeszteni a finn modellt. Válság után a kohéziós alapok felhasználhatók óvóhelyek korszerűsítésére az EU szolidaritási záradéka alapján.

Egyelőre Európa újraértékeli polgári védelmi képességeit évtizedek hanyatlása után. Németország több tízmilliárdot fektet be, Finnország továbbra is jól felkészült, Ciprus pedig dolgozik óvóhelyhálózatának helyreállításán.

Ukrajna is kapott pénzt az EU-tól óvóhelyekre

Az EU vészhelyzeti menedékhely-kapacitásának legjelentősebb próbája Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után következett. 

Ebből a menedékhelyekhez kapcsolódó támogatás 62,3 millió eurót tett ki, több mint 3000 előre gyártott Relief Housing Unit egységgel 30 ezer ember számára, 16 ezer ággyal, valamint több millió takaróval és sátorral. Ukrajna megerősített metróállomásait és óvóhelyeit nemzeti szinten építették és finanszírozták; az EU a kitelepítettek megsegítését biztosította, nem pedig a helyben óvó civilek védelmét.

A művelet megerősítette, hogy az EU gyorsan és nagy léptékben képes mozgósítani. Az EU vészhelyzeti erőforrásai tehát hatékonyak válsághelyzetben. Ugyanakkor az EU befolyása válság előtt korlátozott a polgári óvóhely-infrastruktúrára: a fő felelősség a nemzeti kormányoké, Brüsszel pedig nagyrészt a partvonalról szemléli a folyamatokat.