Már Európa sarkában is rettegnek az iráni rakétatámadásoktól: óvóhelyeket követelnek a lakosok, sokan elköltöznek
A brit védelmi minisztérium szerint feltételezhetően dróntámadás ért egy brit légitámaszpontot Cipruson. Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen biztonsági és geopolitikai kockázatokat jelent Ciprus számára a sziget stratégiai jelentőségű katonai bázisainak jelenléte – írja a Guardian.
Nem térhettek vissza a helyiek a megtámadott településre
„Nekem is a bázison van munkám, ahogy sokunknak Akrotiriben” – nyilatkozta a Guardiannak a 25 éves Michalis Georgiou, azon kevés helyiek egyike, akik kedden visszatértek a faluba.
Ami vasárnap történt, félelmetes volt. Aludtam, aztán meghallottam a szirénákat, és hirtelen már pakoltunk is a szüleimmel, hogy meneküljünk. Nem vagyok biztos benne, hogy maradni fogok. Ugyanez bármikor megismétlődhet, nem?
– nyilatkozta a fiatal. A mediterrán sziget déli részén elterülő brit fennhatóságú terület mintegy 99 négyzetmérföldet foglal el, a bázis szögesdrótos kerítése körül szántóföldekkel és antennákkal van tele a kilátás.
A ciprusi öböl túloldalán Limasszol fekszik, a tengerparti város, amelyet az oroszok körében való népszerűsége miatt gyakran „a Földközi-tenger Moszkvájának” neveznek.
Kedden több száz ember gyűlt össze Limasszol tengerpartján, hogy tiltakozzon az Irán elleni amerikai–izraeli támadások ellen, és követelje a katonai létesítmények kivonását, amelyeket egyre többen tekintenek Ciprusra leselkedő veszélynek.
Kis ország vagyunk, amelynek semlegesnek kell maradnia
– nyilatkozta Tasos Kosteas, a Pánciprusi Béketanács vezetője, amely a demonstrációt szervezte. Hozzátette:
A bázisok egyértelmű veszélyt jelentenek Ciprusra, mert Irán ezeket veszi célba. Az alapüzenetünk az, hogy az Egyesült Államok és Izrael érdekei nem azonosak a mieinkkel. A nagyhatalmak Ciprust csak a geopolitikai jelentősége miatt tartják fontosnak, az embereivel nem törődnek.
Közel ötven éve nem fordult elő hasonló
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a mostani támadás az első brit katonai létesítmény elleni csapás a szigeten 1986 óta, és egyes ciprusi tisztviselők szerint összefügghet azzal a döntéssel, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök engedélyezte a bázisok védelmi célú használatát az Egyesült Államok számára, még ha London szerint a támadás ezt a bejelentést megelőzően történt is.
Ciprus váratlan lépést tett az ügyet követően: nyíltan bírálta Londont amiatt, hogy nem tisztázta egyértelműen a bázis szerepét.
Nikos Christodoulides ciprusi elnök beszédében hangsúlyozta, hogy az ország nem kíván részt venni semmilyen katonai műveletben. A szigeten attól tartanak, hogy Ciprus belesodródhat egy szélesedő regionális háborúba – éppen akkor, amikor az ország az Európai Unió soros elnökségére készül. A félelmeket jelzi, hogy katonai erősítés is érkezik a térségbe. Ezen a héten Franciaország Görögország után szintén támogatást küldött a szigetre modern fregattok, F–16-os vadászgépek, valamint rakéta- és drónelhárító rendszerek formájában.
Ezzel egy időben bejelentették, hogy Akrotiri és több más térség kiürítése még néhány napig érvényben marad.
Nincsen óvóhely biztosítva a helyieknek Cipruson
„Úgy gondoljuk, hogy állandó óvóhelyre lenne szükség itt” – nyilatkozta Konstantinos. „Egy menedékre, ahol biztonságban érezhetnénk magunkat. Ilyen követelésünk korábban nem volt, de most azt hiszem, mindenki egyetértene abban, hogy ez prioritássá vált.”
A minisztériumi illetékes úgy fogalmazott, hogy a térségben állomásozó brit erők védelmét célzó készültséget a legmagasabb szintre emelték. A támadásban az első bejelentések szerint senki nem sérült meg.
A Cipruson működő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak. Akrotíri a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb támaszpontja a térségben.
Keir Starmer brit miniszterelnök röviddel a ciprusi támaszpontot ért dróntámadás híre előtt jelentette be, hogy Nagy-Britannia engedélyezi támaszpontjai használatát az amerikai légierőnek az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez. Starmer kijelentette, hogy
a brit királyi légierő harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiindulópontjain, a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban megsemmisítik.
Washington használhat brit támaszpontokat az Irán elleni harcban
„Az Amerikai Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson ennek az adott, korlátozott védelmi célnak az elérésére, és a brit kormány a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek” – fogalmazott a brit miniszterelnök.
Habár Keir Starmer nem részletezte, hogy Washington mely brit támaszpontokról indíthat támadásokat Irán ellen, kormányforrásokat idéző egybehangzó hétfői brit médiajelentések szerint a ciprusi Akrotíri e támaszpontok közé tartozik.
A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy a brit légierő továbbra sem vesz részt közvetlenül az Irán elleni légi támadásokban, de védelmi célú bevetéseket végrehajt. John Healey brit védelmi miniszter nem sokkal korábban elmondta, hogy brit harci gépek lelőttek egy iráni drónt, amely Katar felé tartott.
Ajánlott videók
