Óriási fordulat: mégis orosz csúcsvadászgépeket vásárolhat a világ egyik legnagyobb országa, ez nagyon nem fog tetszeni a nyugati szövetségeseknek – videón a Szu-57
India az orosz Szu–57-es vadászgép beszerzését fontolgatja, de a döntés még született meg – derül ki a legutóbbi elemzésekből és védelmi forrásokból.
Újdelhi 2018-ban kilépett az oroszokkal közös Szu–57-es (FGFA) fejlesztési programból, mert a gép akkor nem felelt meg az indiai légierő ötödik generációs követelményeinek. Oroszország azonban nem adta fel, és továbbra is aktívan kínálja a Szu–57-es exportváltozatát (Szu–57E), mostanra jelentős kedvezményekkel és bónuszokkal.
A legfrissebb orosz ajánlatok között szerepel új, erősebb hajtómű (AL–51F1), technológiatranszfer, jelentős helyi gyártási arány, sőt akár egy kétüléses változat is, amelynek prototípusa állítólag 2026 végén vagy 2027 elején repülhetne először. Egyes indiai források szerint 36–40 gép beszerzése is napirenden van, mint átmeneti megoldás, amíg a saját fejlesztésű ötödik generációs gép hadrendbe nem áll.
Lemaradásban az indiai légierő
Az indiai légierő modernizációja sürgető feladat: a jelenlegi flotta nagyrészt a Szu–30MKI gépekből áll (kb. 260 darab), de balesetek és öregedés miatt a számuk fokozatosan csökken. A MiG–21-esek kivonása óta a hazai fejlesztésű Tejas könnyű vadászgépek gyártása sem halad elég gyorsan, miközben további Rafale-szállítmányok érkeznek.
Párhuzamosan India a jövőbe tekint: a védelmi minisztérium nemrég jelezte a parlament illetékes bizottságának, hogy fontolóra veszi egy európai hatodik generációs programba való belépést – vagy a brit–olasz–japán GCAP/Tempest, vagy a francia–német–spanyol FCAS konzorciumába. A Szu–57-es beszerzése így továbbra is nyitott kérdés marad.
Egyfelől vonzó lehet a viszonylag gyors hadrendbe állítás, a technológiatranszfer és az Oroszországgal régóta fennálló együttműködés miatt. Másfelől a gép gyártási késései, a hajtóműprogram nehézségei, valamint az ukrán háborúban tapasztalt korlátozott harctéri használat miatt sokan kétségbe vonják valódi ötödik generációs képességeit.
Miért omlott össze ilyen gyorsan az iráni légvédelem? A töredezett hálózat és a kínai HQ–9B rejtélye a 2026-os háborúban
Az amerikai és izraeli gépek már az első órákban szinte szabadon mozogtak az iráni égbolt felett. Az iráni légvédelem kudarca mögött nem csupán elavult eszközök állnak, hanem egy alapvető strukturális gyengeség: a különböző rendszerek egyszerűen nem képesek együtt dolgozni.
