Rendkívüli: kiszivárgott Trump 15 pontos béketerve, tűzszünet kezdődhet az iráni háborúban – Izraelnek nagyon nem tetszik
Donald Trump amerikai elnök kormánya 15 feltételt közölt Iránnal a jelenlegi háború lezárásának feltételeként – számolt be róla a The Times of Israel az izraeli Channel 12 alapján.
Izrael aggályosnak tartja Trump béketervét
A jelentés szerint a feltételek lényegében lefedik az Egyesült Államok és Izrael összes háborús célját.
Izrael attól tart, hogy Trump és csapata gyorsan egy keretmegállapodást, egy elvi megállapodást akar tető alá hozni Iránnal, ahelyett hogy ezek teljesítését a háború leállításának előfeltételéül szabná.
Három, a részleteket ismerő forrás szerint az elnök két vezető tanácsadója, Jared Kushner és Steve Witkoff olyan mechanizmust dolgozott ki, amely egy egyhónapos tűzszüneti időszak kihirdetését irányozza elő, amely alatt a felek egy 15 pontos megállapodásról tárgyalnának, hasonlóan a korábbi, a Trump-kormányzat által közvetített gázai Hamásszal, illetve Libanonnal kötött megállapodásokhoz.
Trump kedden azt mondta, hogy egy lehetséges megállapodás kapcsán mintegy 15 pontban sikerült egyezségre jutnia az Irán egyik kulcsfigurájával folytatott közvetett tárgyalások során.
„A gyors, homályos elvi megállapodás forgatókönyve álmatlan éjszakákat okoz Izrael politikai és biztonsági vezetőinek” – írja a jelentés, mivel
fennáll a veszélye annak, hogy végső soron Irán kerül ki kedvezőbb helyzetben, és a konfliktus úgy ér véget, hogy a pontos feltételeket még nem is rögzítették.
A jelentés egy nyugati forrásra hivatkozva a 15 követelésből és ellenszolgáltatásból 14-et részletez. Ezek a következők:
Az Egyesült Államok követelései Iránnal szemben
- Iránnak fel kell számolnia meglévő nukleáris képességeit.
- Iránnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy soha nem törekszik nukleáris fegyver megszerzésére.
- Iráni területen nem lehet urándúsítás.
- Iránnak a közeljövőben át kell adnia a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek a mintegy 450 kilogrammnyi, 60 százalékra dúsított uránkészletét, egy később egyeztetett ütemterv szerint.
- A natanzi, iszfaháni és fordói nukleáris létesítményeket fel kell számolni.
- A NAÜ-nek, az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének teljes hozzáférést, átláthatóságot és ellenőrzési jogot kell kapnia Iránon belül.
- Iránnak fel kell hagynia regionális proxystratégiájával.
- Iránnak be kell szüntetnie regionális proxieszervezeteinek finanszírozását, irányítását és felfegyverzését.
- A Hormuzi-szorosnak nyitva kell maradnia, és szabad tengeri folyosóként kell működnie.
- Irán rakétaprogramját hatótávolság és mennyiség tekintetében is korlátozni kell, a pontos küszöbértékeket később határoznák meg.
- A rakéták jövőbeli alkalmazását kizárólag önvédelemre lehetne korlátozni.
Cserébe Irán a következő előnyöket kapná
- Iránnal szemben a nemzetközi közösség által bevezetett szankciókat teljes egészében feloldanák.
- Az Egyesült Államok segítséget nyújtana Iránnak polgári célú nukleáris programja fejlesztésében, beleértve a bushehri atomerőmű villamosenergia-termelését is.
- Megszüntetnék az úgynevezett „snapback” mechanizmust, amely lehetővé teszi a szankciók automatikus visszaállítását, ha Irán nem tartja be a megállapodást.
Itt a várva várt fordulat a Hormuzi-szorosnál: Irán elkezdi átengedni a hajókat, ezek az új szabályok – az olaj ára azonnal megindult a lejtőn
A „nem ellenséges” hajók áthaladhatnak a Hormuzi-szoroson – közölte egy hivatalos levélben Irán, amelyet a Financial Times hozott nyilvánosságra.
Teherán ebben ugyanakkor azt is üzente az IMO (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet) tagállamainak, hogy a vízi járműveknek egyeztetniük kell vele a létfontosságú útvonalon való áthaladáshoz.
Irán a levélben viszont azt is rögzítette, hogy az Egyesült Államokhoz és Izraelhez köthető hajók, valamint „az agresszió egyéb résztvevői nem jogosultak a békés áthaladásra”. Ez arra utal, hogy a perzsa állam nem akar lemondani a vízi útvonal feletti befolyásáról, Donald Trump amerikai elnök fenyegetőzései ellenére sem.
