Ukrán kényszersorozás: az Amerikából kitoloncolt férfiakat már a határon elviszik, sokan haza sem jutnak
Az Egyesült Államokból kitoloncolt ukrán férfiak egy része szinte azonnal a frontra kerül. A beszámolók szerint több esetben a határátlépést követően már meg is kezdődik az ukrán sorozás, így az érintetteknek nincs lehetőségük hazatérni vagy találkozni családjukkal.
A beszámolók alapján Volodimir Dudnikot közvetlenül Ukrajnába érkezése után vették őrizetbe, majd katonai kiképzésre vitték. A 28 éves férfi végül drónkezelőként került a kelet-ukrajnai frontra, miután 51 napos alapkiképzésen vett részt. Elmondása szerint
számított a besorozásra, de abban bízott, hogy legalább rövid időre hazatérhet családjához.
Az amerikai bevándorlási politika szigorítása jelentősen növelte a kitoloncolások számát. Ez az ukrán állampolgárokat is érinti, különösen a hadköteles korú férfiakat, akik Ukrajnában 25 és 60 év között mozgósíthatók – írja a Kárpáti Igaz Szó a CNN beszámolója alapján.
Egy novemberi deportálási járaton például 45 ukrán férfit szállítottak vissza, akik közül 24-et a hatóságok a mozgósítás elkerülése miatt köröztek. Őket közvetlenül a hadkiegészítő szervekhez irányították. Több érintett arról számolt be, hogy az ellenőrzések gyorsak és formálisak voltak:
egyes esetekben az orvosi vizsgálat mindössze néhány percig tartott, mielőtt szolgálatra alkalmasnak minősítették őket.
A több mint négy éve tartó háború jelentős emberállományt köt le, miközben a hatóságok becslése szerint mintegy kétmillió férfit köröznek a sorozás elkerülése miatt, és körülbelül 200 ezer katona engedély nélkül hiányzik az állományból.
A kitoloncolások ugyanakkor bizonytalanságot keltenek az Egyesült Államokban élő ukránok körében is: az Egység Ukrajnáért program keretében több százezer ember kapott ideiglenes védelmet, azonban a jogi helyzetük egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Az amerikai hatóságok szélesebb jogköröket kaptak a kitoloncolások végrehajtására, és egyes esetekben olyanokat is érint a döntés, akik kisebb szabálysértéseket követtek el, vagy nem rendelkeznek büntetett előélettel.
A megszólaltatott érintettek véleménye megoszlik: többen igazságtalannak tartják a helyzetüket, míg mások úgy vélik, hogy a háborús körülmények között kötelességük részt venni az ország védelmében. A folyamat mindenesetre újabb kihívás elé állítja Ukrajnát, ahol a katonai utánpótlás biztosítása egyre nagyobb nyomás alá helyezi a társadalmat.
Több mint tízmillió ukrán kiesett
Néhány hónapja a nemzetközi élet egyik fele még a szó alapját is tagadta, ma már elfogadott fogalommá vált az ukrajnai háborúhoz köthető „buszifikácija” – amely mindkét szemben álló nyelvén ugyanúgy hangzik. Magyarra nehéz átültetni, leginkább erőszakos kényszersorozás, az ukrán sorkötelesek buszba való tuszkolását, majd a frontra szállítását jelenti.
Ma már nyíltan beszélnek róla, hiszen tagadni sem lehetne, hogy az orosz–ukrán háború, amelynek intenzív szakasza 2022. február végén az orosz csapatok általános támadásával kezdődött, Kijev számára rosszul alakul. Ukrajna mindent megkap a Nyugattól, amire a háborúhoz szüksége van, pénzt, paripát, fegyvert.
Egy dolgot azonban a Nyugat nem tud biztosítani: katonát.
Ukrajna sokszoros hátrányban van a hadsereg emberutánpótlásában is. Az ország ötödének az elvesztése, ha mechanikusan számolunk, ennyivel kevesebb emberrel is 10-12 millió ukrán lakos kiesését jelenti az emberutánpótlási alapból. Azaz a háború kezdeti szakaszában lehetséges 40 millió ukrán állampolgár (már a Krím nélkül kalkulálva) ma már legfeljebb 28-30 millió lehet. Az ENSZ 2025-ös becslése szerint – ami nem korrekt, mert nem tartalmazza a háború elől külföldre emigrált állampolgárok számát – 39 millió. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a „maradék”, Ukrajna lakóinak jelentős része idős, nyugdíjas ember.
