Magyar parancsnok nyíltan megüzente Putyinéknak: pusztító hadjáratot indít ellenük, elveszi az oroszok legféltettebb kincsét – Moszkva már vadászik rá
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUkrajna drónhaderejének parancsnoka a következő hadművelet tervén dolgozik: Krím elszigetelésén Oroszországtól. Az ukrán dróncsapások az orosz fennhatóság alatt álló területek ellen egyre intenzívebbé váltak az elmúlt időszakban, a támadások megzavarták a katonai logisztikát és az üzemanyag-ellátást – írja a Reuters.
Robert Brovdi, az Ukrán Pilóta Nélküli Rendszerek Haderőnemének parancsnoka elmondta: a hadművelet az elmúlt egy hónap alatt több mint kétharmadával csökkentette a Novorosszija autópályán zajló forgalmat, ez az a kulcsfontosságú orosz katonai utánpótlási útvonal, amely a megszállt dél-ukrajnai területeken át vezet Krímbe.
Brovdi szerint egy hónapon belül Ukrajna teljes ellenőrzést szerez az út felett. „A közeljövőben elszigeteljük Krímet” – mondta Brovdi a Reutersnek. Oroszország 2014-ben szerezte meg a Krím-félszigetet, és ragadott magához kiterjedt kelet-ukrán területeket is. Brovdi szerint a kitett autópályán közlekedő járművek megsemmisítése rendkívül egyszerű.
Vlagyimir Putyin elnök múlt héten elismerte ugyan, hogy az ukrán dróncsapások károkat okoznak, de szerinte azok nem veszélyeztetik Oroszország gazdaságát. Katonai elemzők szerint az orosz ellenőrzés alatt álló területek elleni középtávolságú csapások elvágják az utánpótlást – az orosz előrenyomulás tavaly egy hónapra szinte megállt –, és gyengítik a légvédelmet, utat nyitva ezzel a mélyebb, hosszabb hatótávolságú csapásoknak.
Brovdi stratégiai céljai között szerepel, hogy Moszkvát visszavonulásra kényszerítse, ne előrenyomulásra.
A több mint négy éve tartó háború alatt Brovdi gyökeres átalakuláson ment keresztül: a gazdag gabonakereskedelemből Ukrajna egyik leghatékonyabb katonai parancsnokává vált. Azóta, hogy tavaly júniusban átvette az ukrán drónhaderő irányítását, az ötvenéves parancsnok agresszívan növelte a műveletek intenzitását.
A középtávolságú harci bevetések száma az év során 28-szorosára nőtt, a mélységi csapásoké pedig közel négyszeresére – közölte Brovdi. Szerinte az idei év első öt hónapjában egységei 174 orosz légvédelmi komplexumot semmisítettek meg,
mintegy 5,4 milliárd dollár értékben, ezzel utat nyitva más célpontok felé.
Azzal, hogy célba veszi az orosz olajlétesítményeket és fegyvergyártást, Brovdi olyan fájdalmas veszteségeket kíván okozni, amelyek alááshatják Moszkva képességét és szándékát a háború folytatására. Michael Kofman, a Carnegie Endowment orosz és eurázsiai programjának vezető munkatársa szerint a tágabb stratégiai cél – az orosz erők visszaszorítása – összehangolt szárazföldi offenzívát is igényel.
Kofman emlékeztetett arra is, hogy Oroszország elit drónegysége, a Rubikon keményen dolgozik azon, hogy semlegesítse Ukrajna jelenlegi előnyét a középtávolságú drónok terén.
