A közfinanszírozott ellátás a legkedvezőbb
Dominánsan a közfinanszírozott egészségügyi rendszer a legkedvezőbb a betegek számára, mert ahol vegyítik a társadalombiztosítással a magánegészségügyet, ott az állami rendszerbe csak a legproblémásabb, legköltségesebb esetek kerülnek, míg a magánellátás a leggazdagabbak kiváltsága lesz – hangzott el az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy szakfolyóirat egészségügyi konferenciáján. Ezt erősítette meg az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO 2019-ben közzétett, 24 országra kiterjedő kutatása is, amelyből – Evetovits Tamásnak, a WHO barcelonai irodája vezetőjének ismertetése szerint – kiderült, hogy az európai betegek egy része anyagi okok miatt nem fér hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz.
A visegrádi négyek között a betegterhek Magyarországon a legmagasabbak, 28 százalékon állnak – vagyis a betegek átlagosan ennyit állnak a saját ellátásuk költségeiből –, ez az arány eléri a WHO által javasolt maximumot.
A WHO tanulmánya szerint a magyarországi háztartások 6 százalékának elszegényítő mértékűek az egészségügyi kiadásai, míg Szlovéniában ez az arány 0,4, Csehországban 0,5 százalékos. A hazai lakosság 12 százalékának ráadásul katasztrofális mértékűek az egészségügyi kiadásai, Szlovéniában és Csehországban csak a lakosok 1-1 százaléka tartozik ebbe a körbe. A WHO szakembere úgy látja, hogy a közfinanszírozás növelése mellett a támogatáspolitika átalakítása és fejlesztése oldhatja meg e rendszerszintű problémát. Példaként elmondta, hogy Észtország az idén olyan rendszert vezetett be, amely szerint a betegeknek évi 100 euró feletti költés után csak a gyógyszerek árának a 10 százalékát kell kifizetniük a patikában.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
