Nem lankad a minisztérium

Az IM valószínűleg az augusztus 16-i államtitkári értekezletet követően terjeszti a kormány elé a büntető törvénykönyv (Btk.), valamint a 2003-ban életbe lépő büntetőeljárási törvény módosítására, továbbá a jogi személy büntethetőségének megteremtésére vonatkozó jogszabálytervezetét -- tudta meg a Világgazdaság. Lapunk értesülése szerint az őszi jogalkotási programban is szereplő tervezeteket a kormány így augusztus 31-i ülésén vitatja meg, majd nyújtja be a parlamenthez.
A jogszabály-változtatásokat a februárban elfogadott korrupcióellenes kormányzati stratégia írta elő. Ennek értelmében a Btk. módosításával szigorítanák a vesztegetés büntetési tételét, kiterjesztenék a vagyonelkobzás lehetőségét, továbbá az országgyűlési képviselők mentelmi joga is változna. A büntetőeljárási törvény módosításával -- többek között -- a bírósági távtárgyalás jogi feltételeit teremtenék meg. A jogi személy büntetőjogi felelősségre vonásának jogszabályi feltételeit az IM nem a Btk. módosításával, hanem egy önálló jogszabályban kívánja létrehozni. Ennek elfogadása esetén a büntetőjog hagyományos eszközei mellett speciális eszközökkel -- például a cégnyilvántartásból való törléssel -- is lehetővé válna a szankcionálás.
A korrupcióellenes stratégia az idei első fél évre irányozta elő az összeférhetetlenséggel, valamint a pártfinanszírozással kapcsolatos törvény módosítására, továbbá a lobbizás szabályozására vonatkozó jogszabály tervezetének kidolgozását is, ám ezek mégsem szerepelnek az őszi jogalkotási tervben. Úgy tudjuk, az IM az erre vonatkozó tervezeteket is benyújtatná az ősszel, de erről a kormány dönt majd. A tervezetek pillanatnyilag tárcaegyeztetésen vannak, de az IM-ben úgy látják, ezek is a kabinet elé kerülhetnek augusztusban.
Az összeférhetetlenségi szabályok szigorításával a közpénzek elköltéséről dönteni hivatottak gazdasági érdekeinek érvényesítését kívánják megakadályozni, míg a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény módosításával a pártok vagyonának és anyagi támogatásának hatékonyabb ellenőrzését teremtenék meg. Az önálló lobbitörvény létrehozásával a jogalkotók célja a lobbitevékenység szabályozása és a korrupciótól való egyértelmű elhatárolása lenne.