Egy esetben rendelkezne biztos többséggel a brit kormányzó párt

Minden más forgatókönyv érvényesülése, így a Brexit jelenleg érvényes határnapja, október 31. előtt, netán a határidő esetleges kiterjesztése után vagy egy megállapodásos kilépést követően tartott választás olyan eredményt hozna, hogy a Konzervatív Párt nem tudna többséget szerezni a londoni parlament alsóházában – ismertette a kutatás eredményeit a The Daily Telegraph című lap.

Azonnali sokkhatást okozna a megállapodás nélküli Brexit

Mark Carney, a Bank of England kormányzója a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának Today című politikai magazinprogramjában pénteken arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás nélküli Brexit esetén többek között emelkednének az üzemanyag- és az élelmiszerárak, a font pedig veszítene értékéből a főbb devizákkal szemben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi kapcsolatok átalakulásával csökkennének a reálkeresetek. A Bank of England kormányzója visszautasította az arról szóló vádakat, hogy a jegybank túlságosan borúlátó volt az idei és a jövő évi brit gazdasági növekedésről szóló előrejelzéseiben.

A ComRes által a legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek vizsgálati eredményeit átlagoló független szakértői testület, a Britain Elects számára készített felmérés azt mutatja, hogy a megállapodás nélküli Brexit egyetlen párt köré egyesítené a Brexit-párti szavazókat, míg az európai uniós tagság fenntartását pártoló szavazók továbbra is megosztottak lennének, parlamenti többséget biztosítva ezzel a Konzervatív Pártnak.

A 2004 fő bevonásával július 26. és 28. között készült kutatás szerint egy megállapodás nélküli Brexitet követően tartott parlamenti választáson a Konzervatív Párt 36, a Munkáspárt 29 százalékos eredményt érne el. A Liberális Demokraták 15 százalékon végeznének, míg a Nigel Farage vezette Brexit Párt nyolc százalékot szerezne.

Az Electoral Calculus internetes politikai elemző műhely szerint ez az eredmény 64 fős többséget biztosítana a július 24. óta hivatalban lévő új kormányfő, Boris Johnson számára. A toryknak így 357, a Munkáspártnak 210, a Liberális Demokratáknak 26 képviselőjük lenne az alsóházban, a Brexit Párt pedig nem szerezne mandátumot a pusztán egyéni körzetekből álló választási rendszerben, amelyben a legtöbb szavazatot szerző jelölt lesz a képviselő.

Abban az esetben, ha az előrehozott választások a Brexit határnapja előtt lennének – mint azt sokan valószínűsítik – a Konzervatív Párt 28, a Labour 27, a Brexit Párt 19, a Liberális Demokraták 16 százalékot érnének el. Mindez azt jelentené, hogy a konzervatívoknak 58 képviselőhely hiányozna a többséghez, és egyetlen párt sem tudna egyedül kormányzóképes többséget szerezni. A toryk 268, a Munkáspárt 257, a Liberális Demokraták 42, a Brexit Párt 25 helyet szerezne.

A Brexit határidejének meghosszabbítása lenne a leginkább katasztrofális a Konzervatív Párt számára a felmérés szerint. E forgatókönyv megvalósulása esetén csak 93 helyhez jutnának a Munkáspárt és a Brexit Párt mögött. Előbbi 225, utóbbi 170 helyet nyerne el.

Amennyiben a Brexit olyan megállapodással zárulna, amely tartalmilag megegyezik az előző kormányfő, Theresa May által elért megállapodáséval, a Munkáspárt három százalékpontos előnyben lenne a Konzervatív Párttal szemben:

29 százalékot és 295 helyet szerezne a parlamentben, de nem lenne többsége.

A legutóbbi, 2017-es parlamenti választáson a Konzervatív Párt kisebbségbe szorult, és csak az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával tud többséget alkotni. Ez a többség is azonban csak egyetlen főre csökkent péntekre, miután egy előző nap Walesben tartott időközi választáson a Liberális Demokraták diadalmaskodtak.