Egy fideszes képviselő szavazott a határzár új törvénye ellen
A menekültügyi eljárások rövidítéséről döntött ma a parlament. A képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.
Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását - amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak - 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház. Az előterjesztést a kormánypártiak és a jobbikosok támogatták, míg a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek nemmel szavaztak, ahogyan egy fideszes képviselő, Kovács Zoltán is nem gombot nyomott.
A törvénycsomagban szerepel - a szerb-magyar határra tervezett ideiglenes biztonsági határzárral összefüggésben - az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket "sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére" - azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére - jogosítja fel. Ennek megvalósítása érdekében rendelkeznek a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.
A jogszabály változtatásával korlátozzák az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, ami azt jelenti, hogy ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjon.
A menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A jelenleg kétfokozatú - előzetes és részletes vizsgálati - szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.
A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente - olvasható az indítványban.
Módosul a visszatartási idő is: 12 óráról 24 órára emelkedik. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolta.
Ugyancsak az eljárás gyorsítását várja a kormány attól a rendelkezéstől, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészül ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
