Százezreket érhet egy szakmunkástanuló a vállalkozásoknak

Tanulságos képet ad a szakképzési rendszer céges megítéléséről az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének tavaly őszi felmérése, amelyből kiderül, hogy miközben a duális képzési rendszert majdnem minden cég ismeri, a válaszadóknak csak 16 százaléka vesz részt aktívan a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében. A felmérés megállapította: az alacsony részvételi hajlandóság oka elsősorban az, hogy a cégek véleménye szerint bonyolult az adminisztráció, illetve nem ismerik kellő mértékben a jogi és pénzügyi feltételeket.

"Pedig a kormányzat a szakképzési rendszer átfogó átalakításán belül több intézkedéssel is ösztönzi a cégek minél szélesebb körű részvételét a duális szakképzésben – mondta a Világgazdaságnak Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. – A korábbi túlságosan bonyolult és bürokratikus támogatási rendszer helyett 2012-től egységes és normatív támogatást vezettünk be a duális képzésben részt vevő vállalkozások számára” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Ennek keretében egy cég diákonként 450 ezertől 1 millió 170 ezer forintig terjedő kedvezményt érvényesíthet szakképzési hozzájárulási kötelezettségének teljesítése során.

Sőt, ha a kedvezmény mértéke meghaladja hozzájárulási kötelezettségének mértékét, a különbözetet akár vissza is igényelheti a NAV-tól. A vállalkozásnak a tanuló részére mintegy 250–300 ezer forintot kell kifizetnie, a többit szabadon használhatja fel, és ehhez nem kell számlákat bemutatnia, csupán a tanulói létszám szerinti egyszerű bevallást kell elektronikusan benyújtania az adóhatóság felé.

Emellett az idén januártól a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nemcsak a diákok, hanem a szakoktatók után is elszámolhatnak kedvezményt, évente és tanulónként 95 ezer forintot. Ezenfelül – amennyiben a vállalkozás a gyakorlati képzéssel összefüggő beruházást hajt végre – tanulónként és évente (vállalatmérettől függően) 41–172 ezer forinttal növelheti a szakképzési hozzájárulását csökkentő kedvezményt. Ráadásul ezeket a támogatásokat tavaly szeptembertől már nemcsak a szakképzésben, hanem a duális felsőoktatásban részt vevő cégek is igénybe vehetik.

Az ösztönzésre szükség is van, hiszen jelenleg Magyarországon mintegy hétezer cég és 55 ezer diák – a szakképzésben részt vevő tanulók egyharmada – vesz részt duális képzésben. A mintának tekintett Németországban ez az arány 60 százalék felett van, de Ausztriában és Svájcban is magasabb, mint nálunk – hangsúlyozza Odrobina László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalása szerint 2018-ra összesen már mintegy 20 ezer vállalkozással 70 ezer diák tanulna ebben a képzési formában.

A hazai duális képzésben a legaktívabban a külföldi, főleg a német nagyvállalatok vesznek részt, miközben a beszállítói köreikbe tartozó kisebb cégeket több akadályozó tényező is visszatarthatja a részvételtől. Így elsősorban a kkv-kat szeretné megcélozni a kormány. „Jelenleg az NGM-ben egy olyan elképzelésen dolgozunk a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával közösen, amellyel a kkv-kat szeretnénk jobban bevonni a duális képzésbe. Az ötlet szerint a nagy cégek és a kisebb beszállítóik kooperációban vennének részt a gyakorlati képzésben” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Gyakornokok uniós forrásból

Mintegy százmilliárd forintnyi európai uniós forrás áll majd rendelkezésre 2020-ig szakképzési és felnőttképzési célokra. Ebből az összegből lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák a piaci igények kiszolgálásának érdekében modernizálják tevékenységüket, de a vállalati oldal is számíthat forrásokra. Utóbbira jó példa a szerdán kiírt, Gyakornoki program pályakezdők támogatására című pályázat, amelynek keretében összesen 15 milliárd forinthoz juthatnak a munkáltatók – elsősorban kkv-k – a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez.