Budapest főpolgármestere péntek reggel közleményt adott ki a történtekkel kapcsolatban, melyet alább változtatás nélkül közlünk:
„A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által menedzselt elektronikus jegyrendszer projekttel kapcsolatban ellenzéki hírforrások összekevernek két különböző szerződést, és ebből mindjárt túlzó, valóságon túli tényadatokat és kilátásokat is levezetnek.
A Fővárosi Önkormányzat eredetileg valóban kötött egy finanszírozási szerződést az EBRD-vel, de ez a szerződés továbbra is érvényben van. A BKK pedig teljesen önállóan kötött 2014-ben egy másik szerződést, kivitelezői szerződést egy szállítóval. Több határidő-módosítást követően ez utóbbi szerződést bontotta fel végül a minap, hosszú vívódást követően a BKK igazgatósága.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A BKK részéről a kivitelezési bonyodalom súlyának elhúzódó téves értelmezése, illetve szofisztikus magyarázatai folytán mára semmiképp sem indokolható időveszteség következményeként az illetékes, BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes feladata a jövőben a városüzemeltetésre korlátozódik. A fejlesztések közvetlen felügyeletével ezt követően általánosan dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest bízom meg.
A történtek miatt kezdeményezem továbbá Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatójának e pozícióból való felmentését.„
Bagdy: szerződésszegés állt a háttérben
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes csütörtökön közölte, hogy a BKK igazgatósága november 21-én egyhangú szavazással, azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. Közleményében azt írta: az elektronikus jegyrendszer kialakítására a BKK szerződött, és a közlekedési központ menedzselte a projektet,
az azzal kapcsolatos problémákról sem Tarlós István főpolgármesternek, sem neki nem voltak információi.
Közölte: annak indoka, hogy a BKK felmondta a szerződést,
a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése volt.
A fővárost nem érte anyagi kár.
Végtelen történet
Az elektronikus jegyrendszer (RIGO) sorsa már eddig is meglehetősen hányadtatú volt, a BKK szeptemberi híradásai alapján ugyanis alapos újratervezésére és átütemezésére volt szükség. Tekintve, hogy
az eredeti szerződés megkötésekor még más jogszabályok voltak érvényben, mint napjainkban, ezért a projektek újra át kellett dolgozni, hogy megfeleljen a jelenleg hatályban lévő jogszabályoknak.
A BKK leginkább erre hivatkozva tájékoztatott a csúszás okáról.
A szerződésmódosításhoz szükséges az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) és a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása is, amikor ez megtörténik, akkor lehet új időpontot kitűzni a rendszer élesítését illetően.
Semmi nem lett a fővárosiak életét megkönnyítő ígéretekből
A rendszer bevezetését először 2006-ra ígérték, tehát a projektről már több mint egy évtizede beszélgetünk, és tulajdonképpen gyakorlati szempontból semmivel sem tartunk előrébb, mint tizenkét esztendővel ezelőtt.
Pedig óriási ígéretekkel indult a fejlesztés, a BKK úton-útfélen hangoztatta, hogy a RIGO felettébb könnyűvé varázsolja majd a budapestiek életét, tekintve, hogy az ultramodern elektromos jegy- és beléptetőrendszer felváltja majd a papír alapú jegyeket, megszünteti a sorban állást, s nem utolsó sorban kiszűri a bliccelőket is.
A fővárosi közlekedés azonban továbbra is botrányos: kígyózó sorok állnak a jegypénztáraknál, állandó vitákról, verekedésekről tesznek közzé a közösségi médiában felvételeket, s úgy általában is már-már tarthatatlan a „viszony” az ellenőrök és a közlekedő tömeg között. A budapestiek tehát továbbra is várni kényszerülnek.
Bliccelés terén is öngólt rúg a BKK
A Világgazdaság szeptemberi kérdésére arról számolt be a BKK, hogy – bár 2014-ben még 360 ezer esetben büntetett a társaság, idén már csak 175 ezer esetben szabtak ki pótdíjat – a pótdíjbevételek növekvő tendenciát mutatnak:
2016-ban 1,5 milliárd, tavaly 2,4 milliárd forintot szedett be a társaság a bliccelőktől, idén – három hónappal az év vége előtt – pedig már 1,8 milliárd forintnál járt.
A vállalat közlése szerint a hatékonyságot ráadásul kevesebb ellenőrrel sikerült növelni: 2013 és 2018 között ugyanis 40 százalékkal, 365-ről 223-ra csökkent az ellenőri állomány. A közlekedő fővárosiak körében azonban még mindig az ellenőr-kérdés a leginkább megkérdőjelezett BKK-cselekedet, a metróállomásonként kirendelt 6-8 ellenőr érhető módon nem váltja ki a lakosság túlzott szimpátiáját. Talán erre is jó megoldás lenne a RIGO, véget érhetne az egyre jobban elmérgesedő állapot az ellenőrök és az utazók között.
Nem történik semmi, mégis egyre többe kerül
2014-ben Tarlós büszkén jelentette be, hogy a városvezetés – amely a BKK-t bízta meg az előkészítéssel – 54,5 millió eurós, ötéves futamidőre szóló megállapodást kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a finanszírozásról. Budapest további 5,5 milliárd forintos összeggel járult hozzá a fejlesztéshez saját forrásból.
A partner Scheidt&Bachmann cég időben le is szállította a berendezéseket, ám azok azóta is egy raktárban állnak lefóliázva.
Pedig a Fővárosi Közgyűlés tavaly plusz 3 milliárd forintot szavazott meg a fejlesztésre.
Tarlós 2014-ben még azt is megígérte, hogy a projekt életbe lépésével együtt Budapest másfél millió, névre szóló chipkártyát ad ki, és az első chipkártya minden fővárosinak ingyenesen járt volna. Egyelőre ebből sem lett semmi.
Folytatódik az e-jegy rendszer projekt
A sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a fővárosi elektronikus jegyrendszer projektje az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hitelszerződéses feltételei szerint tovább folytatódik, s az eddig kifizetett összegek alapján elvégzett fejlesztési elemek felhasználhatók a projekt továbbfejlesztése során – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.
