A belső schengeni határokon át, elsősorban Ausztria és Szlovákia felől érkeznek Magyarországra az Európai Unióban megengedett 11,5 tonnánál nagyobb tengely- és 40 tonnánál nagyobb össztömegű közúti áruszállító járművek, mert a kamionok a schengeni akadály megszűntével már nem állíthatók meg a határon. Egy részük mégis fennakad a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) hálóján, mert a társaság a tranzitútvonalak mentén ellenőrző pontokat létesített.
Így megesik, hogy egy Hollandiában indult, túlsúlyos kamion egész Európát büntetlenül átszelve végül csak itt, Magyarországon kénytelen fizetni a szabálytalanságáért
– minderről Szerencsi Gábor, a társaság közúti szolgáltató ágazatának igazgatója tájékoztatta a Világgazdaságot.
A Magyar Közút 22 helyen 32 mérőállomást működtet, de tesztüzemben már használja az M86-os vámoscsanádi mérőállomáspárt, épít egyet az M30-ason, és később Kengyelesnél is, az M4-es mentén. A 86-os út azért kiemelendő, mert az oda érkező és az onnan távozó járművek útvonalán sincsenek schengeni ellenőrző kapuk, márpedig például Szlovákia felől sok autószállítmány lép be az országba.
A tranzitútvonalak lefedettsége csaknem százszázalékos, országon belül persze lehetnek olyan túlsúlyos fuvarok, amelyek nem haladnak át a mérőállomásainkon
– mondta az igazgató. A társaság útburkolat alá épített berendezésein évi 3,5 millió kamion halad át. A gyanúsakat félreterelik, megmérik, és szükség esetén tájékoztatják az adóhatóságot vagy a rendőrséget, mert az MK nem szedhet bírságot.
Szerencsi Gábor magyarázata szerint három fő okból kell szabályozott környezetben tartani a túlsúlyos járművek közlekedését: meg kell előzni, hogy az ország 32 ezer kilométer hosszú, drágán kiépített és karbantartott, állami fenntartású úthálózatát tönkretegyék a megengedettnél nehezebb járművek, továbbá fenn kell tartani a versenysemlegességet.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
