A fiumei kikötő azon túl, hogy Horvátország legnagyobb logisztikai csomópontja, a számára is kiemelt jelentőségű. A valamikori egyetlen magyar kikötőváros dokkjaiban végzik ugyanis az amerikai hadsereg Földközi-tengeren szolgáló hajói egy részének a karbantartását, de az objektum az észak-atlanti szövetség ellátási láncában is fontos szerepet tölt be. Éppen ezért az USA számára elemi érdek, hogy távol tartsa geopolitikai vetélytársait a létesítménytől. Ennek ellenére egy új terminálon keresztül a kínaiaknak kis híján mégis sikerült beférkőzniük az áruelosztó központba.
Az új mélytengeri kikötő
A kikötő legújabb, Zagreb Deep Sea névre keresztelt konténertermináljának az építése 2019-ben kezdődött. A munkálatok első fázásában egy 400 méter hosszú és 300 méter széles dokk épült, melynek mentén 20 méter a víz mélysége, ennek köszönhetően a legnagyobb hajók befogadására is képes. A 2021 végére elkészült új konténerrakodó üzemeltetőjét a horvátok egy pályázaton keresztül választották ki. Az 50 évre szóló koncesszió elnyeréséhez azonban szigorú feltételeket kell teljesíteniük a pályázó cégeknek.
A leendő üzemeltetőnek az évi koncessziós díj fizetése mellett vállalnia kell azt is, hogy a meglévő rakodóállások mellé további 280 méter hosszan bővíti a kikötőt önerőből. A pályázatra két ajánlat érkezett. A kedvezőbbet egy három kínai cégből (a Zhoushan Port Company Limited, a Tianjin Port Overseas Holding Limited és a China Road And Bridge Corporation) álló csoport adta, akik évi kétmillió eurót fizettek volna a kikötőért és öt éven belül befejezték volna az előírt bővítést. A másik, ennél kevésbé jó ajánlat a dán A.P. Møller-Mærsk Terminals és a horvát Enna Logic D.O.O vezetőitől érkezett, ők tíz év alatt végezték volna el a kikötőt érintő beruházásokat, és évi egymilliót adtak volna az üzemeltetésért.
Az USA közbeszólt
A tender eredményeinek kihirdetése előtt egy nappal azonban a horvát tengerészeti hivatal váratlanul megsemmisítette a mélytengeri kikötőről szóló pályázatot. A hatóságok a döntést azzal indokolták, hogy a tender kiírásakor egy fontos feltétel kimaradt. A nyertes pályázót ugyanis semmi sem kötelezné arra, hogy biztosítsa a kikötő forgalmát, ezért félő, hogy az érdeklődők valós szándék nélkül, csak azért szállnának be az üzletbe, hogy a konkurenciát ellehetetlenítsék. Az ügy hátterében viszont ennél jóval több van.
Az Egyesült Államok ugyanis meg akarta akadályozni, hogy Kína egy újabb európai hídfőállást hozzon létre, ráadásul pont egy olyan helyen, amely közvetlen rálátást biztosítana az amerikai hadsereg egységeire. A Vecernji list nevű horvát lap szerint ezért a Biden-adminisztráció Brüsszellel karöltve diplomáciai offenzívát indított Zágrábban. Így történhetett meg, hogy az atomhatalom és a kis nyugat-balkáni állam közt évtizedek óta húzódó kérdések mindössze néhány hónap alatt rendeződtek. Ilyen kérdés volt a kölcsönös vízummentesség és a kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodás megkötése. A horvát kormány azonban tagadja, hogy amerikai nyomásra semmisítették volna meg a tendert.
A Nyugat nyert
Az új pályázatra a kínaiak már nem jelentkeztek. Így a kikötőt végül az első ránézésre az ázsiaiaknál jóval rosszabb ajánlatot A.P. Møller-Mærsk Terminals és a horvát Enna Logic D.O.O módosított pályázati anyaga nyerte el. Az új ajánlatban többek között az is szerepel, hogy a cég garantálja az évi egymillió egységkonténeres forgalmat a mélytengeri kikötőben. Ez óriási előrelépés Fiume számára, jelenleg ugyanis évente átlagosan mindössze 300 ezer bádogtároló fordul meg a kikötőben.
Zagreb Deep Sea konténer terminál
