Kétezer milliárd forintot remél az EU-tól a magyar vasút
Erős, kiszámítható állami megrendelésekre van szükség a hazai vasúti kötöttpályás járműgyártás fejlődéséhez – szögezte le Mosóczi László, a terület koordinálásáért felelős miniszteri biztos a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület által szervezett Vasúti Járműipari Szimpóziumon és kiállításon.
Állami megrendelésre van szükség a hazai gyártás háttereként
A befektetői kereslet ugyanis jó alapot ad a kötöttpályás járműgyártás hazai felfuttatásához, azonban a vásárlások részben támogatás és hitel felhasználásával történnek. A kötöttpályás járműgyártási stratégia szerint 2030-ra Magyarországon többek között
- több mint 100 ezer új vasúti ülőhelyre van szükség,
- a teherszállító kapacitást évi 50 millió tonnáról 70 millió tonnára kell növelni,
- minél több pályán kell lehetővé tenni az óránként 160 kilométeres haladást,
- folytatni kell az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztését, elsősorban Budapest térségében,
- javítani kell a határon túli magyar lakosság, illetve a szomszédos fővárosok vasúti elérhetőségét,
- végül reagálni a magyar honvédelem és a NATO igényeire.
Mosóczi László reméli, hogy a vasútijármű-gyártók és magyarországi beszállítóik is látnak lehetőséget az itteni fejlesztésekben.
Minél több hazai vasúti beruházás indul, annál több munkahely jön létre.
Emlékeztetett, hogy a Stadlernek a magyar síneken fut a legnagyobb flottája. A hatékonyság és a fenntarthatóság érdekében Mosóczi kulcsfontosságúnak nevezte a vasúti területen is az innovációt, a digitalizálást és az automatizálást.
Az új ciklusban több pénzt remélhet a magyar vasútfejlesztés
A most zárult Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) során Magyarország 1100 milliárd forintot fordított vasútfejlesztésre, a következő ciklusban pedig összesen mintegy 2000 milliárd uniós forrás (nem csak IKOP) áll rendelkezésre – ismertette a rendezvényen Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
A zárult IKOP eredményei között sorolta fel
- 209 kilométernyi pályafejlesztést a kiemelt fontosságú uniós (TEN-T) vasúti folyosók mentén,
- 212 kilométernyi új pályát a nem TEN-T-vonalakon,
- és 6400 új vasúti férőhely létrehozását.
Az új ciklusban részben az eddigi projektek folytatódnak: a TEN-T hálózat, a motorvonat-beszerzés, az elővárosi vasút és a városi villamos fejlesztése, a vasútközeli parkolók kialakítása, a kikötők és a vasúthálózat összekapcsolása.
Újdonság, hogy a helyreállítási terv részeként 626 milliárd forint is felhasználható a felsoroltak megvalósítására.
Néhány társaság uralja a globális vonatgyártást
Évi 5-6 százalékkal bővül a világ vasútpiaca, azonban az európai gyártás toxikus körülmények között folyik – mutatott rá előadásában Homolya Róbert, a Stadler Trains Magyarország Zrt. elnöke. Az elmúlt évek kihívásai közé tartozott a koronavírus-járvány, majd következett az orosz–ukrán háború , az emelkedő nyersolaj- és energiaár, a dráguló nyersanyag, továbbá az infláció. Mindez rontja a gyártók tevékenységének kiszámíthatóságát.
A világ 35 milliárd eurósra becsült vasúti járműgyártó piacán az utóbbi években jelentős konszolidáció zajlott le.
A kibocsátás mintegy fele két nagy kibocsátóhoz köthető, ezek a kínai CRRC és – a Bombardier vasúti üzletágának felvásárlása után – a francia Alstom.
További körülbelül 30 százalékon a Siemens, a Hitachi és a Stadler osztozik. Szemléletes adatokat sorolt fel Homolya Róbert a vasúti kibocsátás összetételéről is. Az évente globálisan gyártott 27-28 ezer vasúti jármű
- negyede motorvonat,
- szintén negyede metró,
- ötöde személykocsi,
- nyolcada nagy sebességű kocsi,
- végül a tizede mozdony.
