Az MNB korábban is minden rendelkezésére álló eszközt bevetett, és jelenleg is mindent megtesz elsődleges célja, az árstabilitás elérése érdekében – akkor is, ha ez rövid távon jelentős költségekkel is jár. A jegybanki cél adott, az ahhoz vezető út azonban az elmúlt években jelentősen változott: míg a 2010-es évek végén a tartósan alacsony kamatkörnyezet biztosította az árstabilitást, addig a 2021 óta megjelent és egyre fokozódó globális inflációs nyomás fordulatot hozott a hazai jegybanki politikában is, hiszen szigorúbb monetáris környezetet, vagyis a kamatok emelését teszi szükségessé.
A 2010-es évek végén az MNB kamatpolitikája biztosította az árstabilitást: 2017 eleje és 2020 vége között eltelt 48 hónapból 44 hónapon át az inflációt a jegybanki cél körül kialakított toleranciasávban tartotta, miközben a hazai átlaga 3 százalék volt. Az elmúlt években zajló globális jelentőségű események – a járvány, az ellátási láncok zavarai, az orosz–ukrán háború kitörése, a globális nyersanyag- és energiaárak robbanásszerű emelkedése – miatt szükséges válságkezelés, majd az egyre komolyabb globális inflációs nyomás a monetáris politikai környezet gyors és jelentős változékonyságát okozták. A helyzet kezelése rendkívüli lépésekre késztette a világ jegybankjait – így a magyart is.
A járvány miatti sikeres hazai válságkezelésben kulcsszerepet vállalt az MNB, hiszen több mint 11 000 milliárd forint finanszírozást nyújtott a gazdaság szereplői számára a kritikus időszakban. A jegybank által nyújtott stabil és olcsó források célzottan segítették a válsághelyzet elhárítását: biztosították a gazdaság működéséhez szükséges mértékű bankrendszeri likviditást, hozzájárultak a pénzügyi rendszer és az állampapírpiac stabilitásához. De kulcsszerepük volt a magánszektor folyamatos finanszírozásában is, ami által a vállalatok a munkaerőt megtartva folytathatták tevékenységüket, beruházásaikat. A jegybanki mérleg bővülésével járó célzott programok tehát alapvetően járultak hozzá az elmúlt időszak élénk gazdasági növekedéséhez.
A gazdaságok újraindulását követően globálisan megjelenő infláció fordulatot hozott a nemzetközi és a hazai monetáris politikai folyamatokban. Az inflációs nyomás fokozódását az első között felismerve az MNB emelte a leghamarabb és a legnagyobb mértékben a kamatokat az Európai Unióban az infláció letörése, a hosszú távú tartós és stabilitás érdekében. A szigorú monetáris kondíciók szükségszerűek az infláció elleni küzdelemben akkor is, ha ennek komoly ára van – ami az MNB számviteli eredményében kamatveszteségként is megjelenik.
A jegybanki politika sikerét ugyanakkor nem a számviteli eredményben kell keresni. Bár a monetáris politika költségei a jegybanki kamateredményben tükröződnek, az MNB tevékenységei – korábban a jegybanki programok gazdaságösztönző hatása, most pedig a kamatemelések inflációt fékező hatása – a nemzetgazdaság egészére fejtik ki egyértelműen kedvező hatásukat. Az ár- és a pénzügyi stabilitás fenntartása tehát olyan nemzetgazdasági érdek, amelynek eléréséhez szükséges döntéseket nem szabad befolyásolnia e lépések jegybanki eredményre gyakorolt hatásának.
