Miért kell a zöld pénzügyekről beszélni?
Zöld pénzügyek alatt olyan, alapvetően magánforrásokra épülő pénzügyi, befektetési, biztosítási szolgáltatásokat értünk, amelyek közvetlenül szolgálják a különböző klímavédelmi célok elérését. Idetartozik tehát minden olyan és egyéb pénzügyi termék, amelyekben a fenntarthatósági és környezettudatossági szempontok is érvényesülnek. Ez komoly üzleti lehetőséget hordoz magában, amit felismerve világszerte jó néhány intézmény indított zöld pénzügyi szolgáltatást az elmúlt évek során.
A zöld pénzügyi termékek elterjedésének egyik kulcsa a piac felkészítése, azaz elengedhetetlen a megfelelő szakértői bázis kiépítése, valamint a háztartások tájékozottsága és bizalma. Nem lesz versenyképes az a vállalat, amelyik csupán átvezényli a munkatársakat a zöld pénzügyek területére. Ugyanúgy az sem hatékony, ha egy család úgy próbál választani például az otthona szigetelése és egy elektromos autó vásárlása között, hogy közben nincs tisztában a finanszírozási lehetőségeivel, és az egyes döntéseinek környezeti hatását sem ismeri. A kapacitásfejlesztéssel, azaz a fenntarthatósági ismereteink bővítésével sokat segíthetünk a hasonló helyzeteken.
A zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés kulcsszereplői
A gazdaság zöld átállásához a legmeghatározóbb szereplők a kormányzat különböző szintjei. A központi és helyi kormányzatok a stratégiaalkotás és a szabályozói környezet szintjén jelentős hatást gyakorolnak a zöld pénzügyi kapacitásfejlesztésre a politikai irányelvek és szabályok megalkotásán, a hazai, nemzetközi együttműködések vagy akár a tantervek támogatásán keresztül is.
Ott vannak mellettük a monetáris és felügyeleti szerepeket ellátó intézmények, amelyek mértékadónak bizonyulnak a stratégiai irányelvek kidolgozása az új protokollokok és adatszolgáltatási eljárások bevezetése által.
Részben hozzájuk igazodnak a pénzügyi intézmények, amelyek (tovább)képzések sorával törekszenek arra, hogy az átvezénylések helyett valódi szakértők kerüljenek a zöldszegmensbe. A sikerességükhöz kulcskérdés, hogy elegendő zöld pénzügyi tanácsadó és olyan szakértő legyen, aki új pénzügyi termékeket és mérési módszertanokat dolgoz ki.
A pénzügyi intézményekhez hasonlóan a reálszféra belső képzési struktúráiban is hangsúlyosabbá válnak azok a szempontok, hogy miként lehet az adott céget megvédeni a környezeti hatásoktól. Eközben a vállalatirányítás szintjén (üzleti tervezés, stratégiaalkotás) is felértékelődik a fenntarthatósági és zöld pénzügyi szakértelem.
Képzési központokként és kutatóműhelyekként az akadémiai szereplők mellett magánvállalatoknak és civil szervezeteknek is jelentős hozzáadott értékük lehet a kapacitásfejlesztés területén, mivel valamennyien dolgoznak oktatási, tananyagfejlesztési és kutatási projekteken.
A kapacitásfejlesztés nemzetközi jó gyakorlatai
A világon mindenki a zöld pénzügyeket érintő kapacitáshiánnyal néz szembe, így a kezelésére is megannyi megoldási kísérlettel törekszenek. Az imént bemutatott öt területhez a globális térben több jó gyakorlat tartozik. Az alábbi példák minden bizonnyal azok közé tartoznak, amelyek Magyarország számára is kijelölik a zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés alappilléreit.
A Network for Greening the Financial System nemzetközi hálózat – amelynek a Magyar Nemzeti Bank is tagja – célja a zöld pénzügyekkel kapcsolatos tudás megosztása, illetve a pénzügyi rendszer zöldebbé tétele. Ennek jegyében jó néhány műhelyt működtet, amelyek közül kiemelkedik egy direkt kapacitásfejlesztési fókuszú munkacsoport. Ennek a tagjai igyekeznek az arra vonatkozó legjobb gyakorlatokat azonosítani, hogy a központi bankok és a felügyeletek miként tervezhetnek és fejleszthetnek ki belső képzési, illetve kapacitásépítési stratégiát.
A Nemzetközi Valutaalap 2022 februárjában tette közzé azt a stratégiáját, amely globális keretben értelmezi, hogy milyen súlypontok szerint kell alakítani a 2022–2025 közötti időszakban a pénzügyi kapacitásfejlesztést a pénzügyi és monetáris stabilitás érdekében.
A Sustainable Banking and Finance Network pedig tavaly ünnepelte a tizedik évfordulóját annak, hogy fenntartható finanszírozással kapcsolatos tudásmegosztó és kapacitásfejlesztési platformot biztosít a feltörekvő piacokon.
A hazai zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés
Magyarországon a fenti kulcsszereplők mindegyike egyre bővülő erőfeszítést tesz a maga területén a szakértőképzés és az általános ismeretterjesztés érdekében. Globálisan megfigyelhető, hogy a központi bankok a 2010-es évektől egyre aktívabban vesznek részt az oktatási és kutatási tevékenységek támogatásában (a folyamatot Horváth Levente és Lehmann Kristóf jegybanki szakértő Eurázsiára fókuszálva mutatta be részletesen). A Magyar Nemzeti Bank is széles körű oktatási és kutatási tevékenységet folytat 2013 óta, amelynek részeként a jegybank által 2019-ben meghirdetett Zöld Program külön pillért dedikál a szakértőképzés, valamint az akadémiai világgal való együttműködés számára. Az alábbiakban a monetáris és felügyeleti szerepekhez, valamint a képzési és a kutatási központokhoz kapcsolódó néhány jó gyakorlatot emelünk ki.
A zöld pénzügyi képzések
Ahhoz, hogy Magyarországon minden bankfiókban vagy önkormányzatnál legyen elég zöld pénzügyek területén járatos szakember, elengedhetetlen, hogy az új szakértők képzésében ez a téma megfelelő súllyal szerepeljen. Ennek érdekében többek között a Neumann János Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Debreceni Egyetem is meghirdet fenntartható pénzügyekkel foglalkozó tantárgyakat, sőt, a Budapesti Metropolitan Egyetem Pénzügyi szabályozási és felügyeleti szakember szakirányú továbbképzésében is helyet kap egy intenzív zöld pénzügyek kurzus. E tárgyak oktatását az MNB koordinálja, bevonva az egyes egyetemek oktatóit.
Az egyetemisták mellett a már szakmai tapasztalatot szerzett banki, önkormányzati szakértők továbbképzése is kulcsfontosságú, így számukra biztosít lehetőséget a Budapest Institute of Banking által indított Képesített zöld pénzügyek szakértő és ESG-tanácsadó kurzus.
Kutatási műhelyek és a Zöld Pénzügyi Tudományos Díjak
Az új kutatási eredmények, adatbázisok és akadémiai kutatói hálózatok ugrásszerű változást eredményezhetnek a zöld pénzügyek sikerességében. Ehhez szükség van olyan ösztönzőkre, amelyek hozzájárulnak az ilyen műhelyek kialakulásához és publikációs tevékenységéhez.
A hazai egyetemi kutatóműhelyek közül kiemelkedik a BME-n az MNB együttműködésével 2019 óta megvalósuló Zöld Pénzügyek és Zöld Gazdaság Műhely. Az elmúlt évek eredményei rendkívül széles szakmai palettát fednek le – ezek közé tartozik egy olyan elektromosautó-kalkulátor, amely mindenki számára elérhető és segíthet az autóvásárlási döntésekben.
Az eddigi kutatások elismerését és új kutatási kezdeményezések megvalósítását célozta meg az MNB azzal, hogy 2021-ben megalapította a Zöld Pénzügyi Tudományos Díjakat és a Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezést. Nemzetközi életműdíjasok mellett vezető hazai kutatók és fiatal tehetségek munkájának elismerésére ad lehetőséget ez a díjcsalád. Új kutatási tervekkel is lehet emellett pályázni, amelyek közül néhány esetén az MNB a megvalósítást is támogatja. A részletekről az MNB honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.
Lépések a széles körű ismeretterjesztés érdekében
A háztartások tájékoztatását rengeteg forrás célozza meg. Ebben a körben kiemelkedő minőségűnek számít a Családi Zöld Pénzügyek honlap és a Beconomist nevű ingyenes oktatási weboldal. Előbbi abban segíti a családokat, hogy miként hozhatnak környezettudatos döntéseket a mindennapjaik során. Utóbbi felületen két oktatóvideó (Zöldpénzügyek, ESG-befektetések) is elérhető, amely hasznos alapot biztosít az alapismeretek elsajátítására. Akiket mélyebben érdekelnek a zöld pénzügyi átálláshoz kapcsolódó kihívások és megoldási lehetőségek, további információkat találnak a Hitelintézeti Szemle podcastadásában.
